Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1912, 1913, 1914, 1915 (Budapest, 1913, 1916)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1913, 1914, 1915 - XII. Vegyesek
A salakbeton káros hatása. A fővárosi kőzúzó telep. A székesfőváros tanácsa foglalkozva az építkezéseknél alkalmazni szokott salakbetonnal, melyet némely födémrendszerben és a válaszfaltéglák készítésénél alkalmaznak, előterjesztésében kifejtette, hogy a salakbetonban, (kőszénsalak és portlandczement, de leginkább románczement keveréke) elhelyezett vasalkatrészek az idők folyamán megrozsdásodnak és ennek folytán lényegesen veszítenek teherviselő képességükből. Előidézi a rozsdásodást egyrészt a salakbeton likacsossága, melyen a levegő áthatol és annak oxigén, vizpára és széndioxid tartalma a vasat megtámadja, még száraz helyeken is, másrészt a salakban foglalt pirít és kénsav. Amig tehát a kavicsbeton portlandczementtel a vasat a rozsdásodástól megóvja, addig a salakbeton ezt még elősegíti. Ezeknél az okoknál fogva a székesfővárosi tanács és a középitési bizottság azt a javaslatot terjesztették elénk, hogy a fővárosi építkezéseknél a salakbeton alkalmazása olyan teherhordó szerkezetekben, melyekben a salak a vassal közvetlenül érintkezik, tiltassék meg. Az ügy tárgyalása során úgy találtuk, hogy nem lenne megokolt a salakbetont kizárni ott, ahol annak alkalmazása szerkezeti és statikai szempontból megfelelő. Azt a czélt, melyet a székesfőváros elérni óhajt, biztosítottnak láttuk elvi szabályként való kimondásával annak, hogy vasbetétes betonszerkezethez salakbetont nem szabad használni. Felkértük a székesfővárosi tanácsot, hogy ezt az elvi szabályt a felmerülő esetekben alkalmazni szíveskedjék. A székesfőváros közönsége elhatározta, hogy házi kezelésben községi kőzúzó és czementlapok gyártására szolgáló telepet létesít. E telep czéljára a székesfőváros a X. kér. Bihari-utcza mentén, a fővárosi központi tüzelőszerraktár mellett fekvő fővárosi telket szemelte ki, úgy azonban, hogy a köztisztviselők fogyasztási szövetkezete által itt bérelt terület érintetlenül maradjon. A közgyűlés a telep felállítására és berendezésére 280000 koronát szavazott meg. A belügyminister ur felhívására foglalkozva e kérdéssel, véleményünkben előadtuk, hogy a telep helyének megválasztásánál gazdasági szempontból arra kell a fősulyt helyezni, hogy a telep ne legyen túlságosan messze a főváros belsejétől, másrészt, hogy azt vasúti iparvágányokkal lehessen ellátni és a telep közelében jó burkolatú útvonalak álljanak rendelkezésre, melyeken az anyagnak a főváros belsejébe való fuvarozása lehetőleg normális költségen legyen lebonyolítható. Ezeknek az elvi követelményeknek a székesfőváros által kijelölt terület megfelel. A telek ugyanis nincs túlságos messzire a főváros belsejétől, másrészt a m. kir. államvasutak összekötő vágányából kiágazóan iparvágánnyal is ellátható, mig az anyagnak a főváros belső részeibe való fuvarozása a kiszemelt telek közelében haladó Üllői-ut közvetítésével jó burkolatú utakon történhetik. Kétségtelen, hogy a szóban levő telket, mely a közelében levő sertésszál- lások megszüntetésével és az uj építésügyi szabályzattal az V. övezetbe történt beosztása folytán értékemelkedésnek néz eléje, — jobban is lehetne kihasználni és értékesíteni, másrészt azonban tény az is, hogy amennyiben a székesfőváros ható-
