Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1912, 1913, 1914, 1915 (Budapest, 1913, 1916)

Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1912 - II. Épitésügyi szabályzat

- 18 Á lehetőséghez képest megfelelő viszonyba lett hozva az épületmagasság az utcza szélességével az 1894-ben életbeléptetett és jelenleg is érvényben levő Építésügyi szabályzatban, melynek 151. §-a kimondja, hogy egy és kétemeletes házat 17 méter magasságig a főváros területén bárhol szabad építeni, mig ellenben három emeletes ház legfeljebb 21 méter magassággal csak legalább 10 méter széles utczában és négy emeletes ház legfeljebb 25 méter magassággal csak legalább 15 méter széles utczában építhető.

A szabályzat folyamatban levő általános revíziójával kapcsolatosan kifejlődött gyakorlat az épületek külső magasságának fenti méreteit fenntartotta és csupán azt az újítást honosította meg, hogy bizonyos feltételek mellett (szélesebb és nagyobb udvar stb.) megengedtetik, hogy 17 méter magasság három-, 21 méter magasság négy- és 25 méter magasság öt emeletre legyen kiképezhető. Ez az újítás azonban az utcza légjáratára és világosságára befolyással nem lehet.

Megemlítve még azt is, hogy a házak külső magassága a végleges járdától a főpárkány felső, széléig számítandó, megállapítottuk, hogy az általános szabály érteimében Budapesten nemcsak 7 — 8 méter széles utczákban, de sehol sem szabad 25.méternél magasabb házakat építeni.

Újabban emelt épületek némelyike ugyan külsőleg hat emeletes ház képét is nyújtja, ,ez azonban onnan van, hogy az illetékes körökben közérdekű okokból is az a felfogás alakult ki, mely megengedi, hogy a padlástér a homlokzathossz 40%-aig műterem és ahhoz tartozó mellék- helyiségek czéljára legyen kiképezhető.

Ez a kiképzés azonban emelet számba nem vehető s az épület magasságához sem lehet azt hozzá számítani, a minthogy a tető elhajlás sem számítható be az épület magasságába.

Utaltunk továbbá a szabály azon rendelkezésére is, hogy a sarok telken építendő ház magasságára nézve a szélesebb utcza az irányadó.

Másrészt hangsúlyoztuk a belügyminister ur előtt, hogy az építésügyi szabályzat revíziójának előkészítésére kiküldött bizottság tárgyalásai során gondosan mérlegeli azokat az összes szempontokat, melyeknek az uj szabályzat megalkotásánál közérdekű okokból érvényesülniük kell.

Egyébiránt komoly feladatunk lesz a revizionális bizottság által elénk terjesztendő javaslatot behatóan megvizsgálni és oda hatni, hogy az új szabályzat a közegészség érdekeit is, a mennyire csak lehetséges, kielégítse.

Az országos közegészségi tanács panasz tárgyává teszi továbbá az épületek lebontása körüli eljárásból származó hátrányokat, nevezetesen a porképződést és a közlekedési zavarokat.

E tekintetben utaltunk a most érvényben levő Építésügyi szabályzat 56. és 57. §-aira, melyek a bontást illetőleg megfelelő rendelkezéseket tartalmaznak.