Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1912, 1913, 1914, 1915 (Budapest, 1913, 1916)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1913, 1914, 1915 - X. Margitsziget
110 átalakítások készültek, a szálloda központi melegvízfűtéssel és lifttel láttatott el Az alsószigeten a bérlőtársaság egyemeletes uj épületet (u. n. igazgatósági épületet) emelt,^ amely elkészülte után egy ideig sebesült és beteg katonatisztek ápolására hadikorháznak volt használva. Épített a bérlőtársaság három uj illemhelyet, az artézi hévviz elárusító üzeméhez az alsó szigeten egy ideiglenes raktárépületet; meghosszabbította a lóvasúti pályát az alsó szigeten a fedett folyosó kezdőpavillonia közelébe. J A Szent-Margitszigetnek egyik jellegzetes tartozéka s egyben kincse az a hemnz, amely a 1866—67. években fúrt artézi kúton át kerül a felszínre. E hévviz táplálja a szigeti fürdőépületekben gyakorolt gyógyfürdőüzemet, egy része pedig palaczkozva forgalomba kerül, természetes állapotában gyógyvízként, szénsavval telítve pedig mint üditőviz. A hévviz eIs5 tudományos vegyi elemzése néhai Than Károly egyetemi tanar munkája volt, aki a vizsgálatokat 1868—1869. évben ejtette meg s munkálatát a Magyar Tudományos Akadémiában mutatta be 1871. évben. Időszerűnek és czélirányosnak véltük a hévviz vegyi természetének újabb megvizsgálását. Felkérésünkre és a székesfőváros tanácsának készséges engedélyéül ezt a vegyvizsgálatot a székesfőváros vegyészeti és élelmiszer vizsgáló intézete volt szives, a tudomány modern felkészültségével és minden szempontra kiterjeszkedve, elvégezni, amiéit e helyütt is hálás köszönetünket fejezzük ki. Az artézi-forrás vize a forrás fölé helyezett csővezetékből jut a fürdőház és palaczkozó-uzemtelep vezetékébe, a viz fölöslege pedig a sziklacsoport tetejére vezetett főcsővezetéknek vasrácscsal ellátott nyílásán át ömlik be a mélyebben fekvő medenczébe s ebből a csatornán át a Dunába. A víznek lehűlése, levegővel való érintkezése s részben a szénsavveszteség okozta bomlások folytán a vízből kiváló szilárd alkotórészek a csatornában bő lerakodást okoznak. Minthogy a forrás vizéhez csak a kifolyó nyílás fölé alkalmazott és el nem távolítható vasrács nyílásai között lehetett hozzáférni és mérő, vagy mintavételi eszközöknek a forrás mélyébe való lebocsájtása a forrás védelme szempontjából elkerülendő volt, a méréseket csak a csővezeték felső részében lehetett foganatosi- tam. A vegyi vizsgálathoz szükséges viz és gázminta 1910. évi augusztus hó 22-én vetetett. Ugyanekkor, valamint 1911. évi május 10-én újólag, a viz hőmérséklete is megmét etett, az említett nyíláson át a csővezetékbe mintegy 5 méternyire lebocsá- tott, hitelesített hőmérővel. Mindkét esetben 42*4 Cels. fok volt a viz hőmérséklete. A viz uj kémiai elemzésének eredménye a következő: A szilárd alkotórészek összege 180 C.°-on szárítva A talált alkotórészek mennyisége : Calcium (Ca) Natrium (Na) Magnesium (Mg) Kalium (K) Strontium (Sr) Aluminium (AI) Lithium (Li) Mangan (Mn) Vas (Fe) ... Kötött szénsav (C03) 10.000 g-ban — 8-3960 g 10.000 g-ban ... U51278 g ... 0-83204 g -« 0-41106 g ... 0-39028 g .... 0-00399 g ... 0-00334 g ... 0-00150 g — 0-00091 g — 0-00050 g — 4.29957 g
