Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1912, 1913, 1914, 1915 (Budapest, 1913, 1916)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1913, 1914, 1915 - VII. Csatornázás
90 Ördög-árokba vezeti le. A mély terület gyűjtője az Ördög-árok alatt átbukva jut a zsilippel ellátott szivattyúállomáshoz és onnét az Ördög-árok dunai torkolatába. A bujtató csak 5 métert meghaladó Duna vízállásoknál lesz üzemben, alacsonyabb vízállásoknál a leérkező vizek egyenesen az Ördög-árokba ömlenek. Az erős lejtésű magas területen a maximális terhelés mellett elért vizsebes- ség volt mértékadó a csatorna anyagának és alakjának megválasztásánál. 3 métert meg nem haladó vizsebességnél a csatorna anyaga portlandbeton belső simítással, alakja kör vagy tojás, 3—5 méter vizsebességnél anyaga kőagyag, kívül belül zománczozva, alakja kör, 5 métert meghaladó vizsebességnél a csatorna vagy öntött vas cső kívül belül aszfaltozással, vagy köralaku betoncsatorna öntött vas talpdarabbal. A mély terület 4— 15°/oo-°s esésű csatornái portlandczementbetonbál szabványos tojás alakkal terveztettek. A minimális csatornafenék mélységek a zárt sorban beépítendő utczavonala- kon az utszin alatt 4'0 m, a nyaraló szerű beépítésnél 3'0 méterre vétettek fel. A nagy esésű csatornák öblítésére a 1000 1. ürtartalmu tisztitó akna szolgál öblitőmedenczéül; a csekélyebb esésű csatornák rendszeres öblítését 2000 1. ürtartalmu vízvezetéki vízzel táplált öblitő medenczék fogják ellátni, melyek már e czélra felszerelt öblitő zsilipekkel bírnak. Az Ördög-árok alatti bujtató 400 mfm, belső átmérőjű öntött vas karimás csövekből terveztetett 5 m3 ürtartalmu öblitő medenczével és a kézi tisztításra szolgáló, a vízszintes csőszakasz folytatásába eső csőtoldattal. A munkálatok végrehajtására következő költségek irányoztattak elő: Az Ördög-árok átépítésére 472 méter hosszban 462.000 korona, a megmaradó Ördög-árok fenékburkolatára 1000 méter hosszban 99.000’— korona, a tabáni magas terület csatornázására 244.000'— korona, a tabáni mély terület csatornázására 150.000'— korona, vagyis összesen 955.000'— korona. A költségek úgy lettek felvéve, hogy az Ördög-árok áthelyezése a jelenlegi utszin magasságok, a csatornahálózat kiépítése ellenben a rendezés folytán előállított uj utszin magasságok mellett fog végrehajtatni. Áttérve az I. kér. Kelenföldi csatornázására az elfogadott terv a Gellérthegy vízválasztója és a főváros határa, valamint a Duna és a déli vasút közé eső területet három részre osztja fel: a Villányi-út vonalától északra eső magas fekvésű, a Villányi-út és az Etele-út vonala közötti mély fekvésű és az Etele-út és a főváros határa közé eső szintén mély fekvésű területre és minden részt külön főgyűjtővel lát el. A csatornázandó egész terület 913 hectár, ebből 155 ha az első, 475 há a második és 283 ha a harmadik területre esik. A főgyűjtők a Villányi-útra, Sárbogárdi-útra és az Andor-utczába terveztettek, főbb méreteik a következők: A Villányi-úti főgyűjtő, amely a déli vasút nyugati oldalától kiindulva a Villányi- útón végig, a Fehérvári úton át a Lágymányosi-útra és ezen végig a Dunába vezet 2565 méter hosszú és 1 :250 eséssel bir. Szelvénye a Mogyoró-utczáig terjedő felső 1018 m. hosszú szakaszon 2'25/l'50 m. tojásszelvény, a következő 839 m. hosszú szakaszán 2'58/l'72 m. tojásszelvény és a befejező 705 m. hosszú szakaszán 2'03 m. átmérőjű körszelvény. A gyűjtő által levezetendő 80 másodperczliter szennyvíz és 11*200.mpl. csapadékvíz, tehát összesen 11280 másodperczliter szenny- és csapadékvíz. Ez a gyűjtő csupán a Fehérvári-útig terjedő felső szakaszán veszi fel a szenny- és csapadékvizeket, azon alul abba betorkolás nem terveztetett. Minthogy ekként a főgyűjtő csak a magasan fekvő területek szenny- és csapadékvizeit vezeti le, kitorkolását mint szabad kiömlőt lehetett kiképezni, de nehogy a szennyvizek is a városnak ezen a sűrűn beépített részén jussanak a Dunába, a szennyvizek négy-
