Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1912, 1913, 1914, 1915 (Budapest, 1913, 1916)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1913, 1914, 1915 - III. Épitésügyi szabályzat
Szabó József törvhat. biz. tag, Devecis del Vecchio Ferencz müsz. tanácsos, utóbb középitésy igazgató, néhai Éberling István müsz. főtanácsos, Szczerbowski Szaniszló tűzoltó főparancsnok, Janicsek Andor tűzoltó főparancsnok, 1910-ben Faller Ferencz tanácsnok, 1911. óta Bárczy István dr. polgármester, Harrer Ferencz dr. tanácsnok és Warga László műszaki tanácsos; III. a Magyar Mérnök- és Épitészegylet részéről Palóczi Antal épitésztanár, Kauser József műépítész és Sziklai Zsigmond műépítész; IV. a Budapesti építőmesterek, kőműves, kőfaragó és ácsmesterek ipar- testülete részéről néhai Jakabffy Ferencz építész és Klenovits Antal építész; V. a Magyar építőművészek szövetsége részéről Kőrössy Albert műépítész; VI. a Magyar építőmesterek egyesülete részéről Kauser Gyula műépítész.’ Részt vettek továbbá a bizottsági tárgyalásokban a fővárosi közmunkák tanácsa műszaki osztályának tisztviselői, valamint elnökségének tisztikara. A revizionális bizottság 1905. február 7-én tartotta első ülését. Legelőbb tárgyalta azokat a tervezeteket, amelyek a szabályzat XI. fejezete (Hatósági vizsgálat az épület nyers állapotában) és XVIII. fejezete (Az építmények használata.) helyébe készültek. E kérdések uj alapon való szabályozása ugyanis halaszthatatlan volt azoknak a visszásságoknak mielőbbi megszüntetése végett, amelyek onnan szármázták, hogy az 1894-iki szabályzatnak az épületek használatba vételére vonatkozó lendelkezései arra indították az építkezőket, hogy a legkevésbé alkalmas őszi és téli hónapokat használják fel az építési munkára. A bizottság javaslata nyomán megállapított uj rendelkezéseket a tanács a régi Építésügyi Szabályzat függeléke gyanánt 1905. május 16-án életbe is léptette 1906. január 1-vel kezdődő hatállyal. Ezutan az áruházakról és áruhelyiségekről készült és egy 1906. nyarán tett külföldi tanulmányút tapasztalataihoz képest átdolgozott szabálytervezetre került a sor, amely a revizionális bizottság kebeléből kiküldött albizottság által is letárgyal- tatvan, újabb szövegezésben 1907. márczius havában mutattatott be a bizottságnak. E tervezetet a bizottság 1907. tavaszán tárgyalta; minthogy azonban közben az építésügyi szabályzat egész anyagát felölelő munkálatot a bizottság kebeléből alakított albizottság már beható tárgyalás alá vette, czélszerünek mutatkozott mellőzni a szabályzat egyes részeinek novelláris utón való megváltoztatását és kiszakított kérdéseknek külön való szabályozását, mert ilyen részleges intézkedések túlságosán megbolygatva az egységes szabályzatot, megnehezítették volna az érdekelt közönség tájékozódását is. Az egész szabályzatnak anyaga az említett albizottsági tárgyalások megállapodásai alapjan rendszeresen megszövegeztetvén, az igy készült egységes előadói tervezet 1908. jumus havában közöltetett a revizionális bizottság tagjaival. Ezt a tervezetet a bizottság az 1908. novembertől 1909. májusig terjedő időszakban tartott uszonnegy teljes ülésében tüzetesen végigtárgyalta és 1910. márczius havában ujo ag isyégigment az ennek eredményeként egybeállitott újabb szövegen. )f^bizottsági tárgyalások alapján kidolgozott szabályzattervezet a tanácsnak , április 7 én taitott ülésén mutattatott be, ahonnan az a székesfőváros kívánságára, észrevételeinek közlése végett, a székesfőváros tanácsának küldetett meg A szekesfováros tanácsa 1910. november 23-án kelt átiratában közölte észre- ve e ei|) s egyúttal olyan szöveget is készített, amelyben a székesfőváros tanácsának eszrevetelei párhuzamos szövegjavaslat alakjában jutnak kifejezésre. A bizottsági tervezettel szembeállított e javaslat az ügy további tárgyalását tévén szükségessé, a revizionális bizottság az 1911. novembertől 1912. márcziusig terjedő időszakban tartott újabb tizenhárom ülésében tárgyalta a két szöveget; a
