Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1912, 1913, 1914, 1915 (Budapest, 1913, 1916)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1913, 1914, 1915 - II. Szabályozás
28 szélesítésnek, szemben az útnak úgyis még csak tervezett 30 m-es kiszélesítésével a székesfővárosi tanács különösebb akadályát nem látja és tervében a kiszélesítést a Liget-tér és a Szent László-tér közti szakaszban az ut északnyugati, mig a Szent László-tér és a Kolozsvári-utcza közti szakaszban az ut délkeleti oldalán tervezi. A jelenleg 8 öl széles Kolozsvári-utczát, mint az állomással párhuzamos utat, melyen most is villamos vasúti forgalom van, a terv 20 m-re szélesíti ki. A Fehér-ut 45 m-re való kiszélesítése mindkét oldalról van tervezve, aminek semmi sem állja útját, mert az uj lóversenytér kihasitásával kapcsolatban a nyugati oldalon is 15 m. széles sáv éppen ebből a szempontból szabadon hagyatott s a keleti oldal is a főváros területe. A két oldalú kiszélesítés mellett a Fehér-ut értékes fasora is megtartható. A Belső Jászberényi-ut és a Kolozsvári-utcza kiszélesítését fokozatosan, a telkek uj beépítésével kapcsolatos területlejegyzésekkel véli a székes- fővárosi tanács elérni. E két útvonal létesítésénél nagyobb áldozatot csupán a Harmat-utcza és a Külső Jászberényi-ut közti szakasz kiképzése, valamint az útvonalaknak a Fehér-uttal való csatlakozásánál tervezett tér kialakítása és a Külső Jászberényi-ut torkolatának térszerü kiképzése kíván. A Belső Jászberényi-utat ugyanis a Liget-tér és a Flarmat-utcza közti szakaszában a terv meghagyta jelenlegi nívójában, jóllehet az egyenletes vezetés szempontjából az utat tulajdonképen már a Szent László-tértől lehetett volna sülyeszteni, illetve az itt levő + 26.16 m. magassági ponton megtartani. Ezt a megoldást azonban megnehezítik: az útvonal kiépített volta, az e szakaszon lefektetett villamos vasút és a környék épületei. A Belső Jászberényi-ut sülyesztése tehát a Harmat-utczától kezdődik. Az itt levő + 30.42 m. magasságtól 2.35'%-os> illetőleg a téren 2%-os eséssel az útvonal a Fehér-ut tengelyvonalával való metszésében + 25*15 m. szintre jut le. Mivel pedig e pontnak megfelelően a szomszédos vasút pályaszintje 4- 31 méterben van megállapítva, azért az állam- vasúti pálya áthidalására közel 6 m. magasság marad. Kiterjeszkedik a terv a kőbányai felső pályaudvar raktárainak kocsiközlekedésre alkalmas úttal való összekapcsolására is. A jelenlegi nivóviszonyok mellett ugyanis az állomás a Kolozsvári-utcza és Belső Jászberényi-ut kereszteződésében levő bejáratnál kocsival megközelíthető. Ugyancsak a kocsi közlekedésre alkalmas bejárója van az állomásnak a Kolozsvári- és az Ónodi-utczák metszésében kiképzett térnél is. Ezt az utóbbi bejárót a most említett utsülyesztések nem érintik, ellenben a Belső Jászberényi-ut és a Kolozsvári-utcza kereszteződésénél levő bejárónál az ut nívója a tervben foglalt módosításoknak megfelelően mintegy 6 métert fog sülyedni. Az utóbbi vasúti bejáró helyett a vasút vonalával párhuzamosan egy 10 méter széles, vízszintes ut van tervezve, mely áthalad úgy a létesítendő, mint a meglevő aluljáró felett. E szerint a feljutás a vaspálya magasabb nívójára tulajdonképen a Külső Jászberényi-ut vonalán történik, honnan egy vízszintes, 10 m. széles ut közvetítené a forgalmat az állomáshoz. Ez a megoldás főleg a Külső Jászberényi-uttól, a sörgyáraktól jövő nagy teherforgalomra előnyös, Kőbánya egyéb részéről pedig a pályaudvarra törekvő teherforgalom úgyis a Kolozsvári-utcza és az Onodi-utcza kereszteződésében kialakított térből kiinduló vasúti feljárón lesz lebonyolítandó. E mellett a megoldás mellett mind a két aluljáró megtartható. Ha azonban valamely oknál fogva a jelenlegi Fehér-uti aluljáró mégis megszüntettetnék, úgy a 10 m. széles vízszintes bejáró ut helyett egy rövidebb l'4°/o-°s feljáró is elegendő lenne a pályaudvarra vezető ez irányú teherforgalom
