Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1912, 1913, 1914, 1915 (Budapest, 1913, 1916)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1913, 1914, 1915 - II. Szabályozás
25 Nekünk városrendezési szempontból nem volt elvi észrevételünk az ügető versenypályának e területen való elhelyezése ellen. Kapcsolatosan a terület szabályozását is revízió alá kellett venni, melynek során a pálya területén keresztül meghosszabbítani tervezett Angol-utczát a szabályozási tervből töröltük, másrészt azonban az ügető pálya és a szomszédságában kórház czéljára kiszemelt telek kellő elhatárolására egy 25 méter széles utczát vettünk fel a szabályozási tervbe. A székesfővárost az ügető versenypályának a fent körülirt területen, az építendő kórház szomszédságába való elhelyezésénél többek között az a szempont is vezérelte, hogy a terület ilyen felhasználás mellett kevésbbé lesz beépítendő, minek folytán a kórház nagyobb szabad légterülethez jut. Ennek a közegészségi szempontnak az érdekében, a székesfővárossal egyetértőig külön is kikötöttük, hogy a versenypálya területének mindössze csak 10%-a építhető be, emellett a pavilion rendszerben építendő épületeket az utaktól legalább 5 méter távolságra kell helyezni, a netán létesítendő istállók pedig a kórházi telektől legalább 200 méter távolra legyenek. A magyar királyi államvasutak budapest—czeglédi vonalának egyik oldalán a VII. kér. Mexikói-ut, másik oldalán pedig a Franczia-ut halad. Ezeknek az utczák- nak a szabályozási kérdése a 70-es évek óta eldöntetlen. A szabályozási kérdés megoldását az a körülmény akadályozta, hogy a vasúti vonal fejlesztésének kérdése végleg mindezideig sem lett elintézve. A fővárosi közmunkák tanácsa több Ízben, Írásbeli és szóbeli tárgyalások utján kísérletet tett arra nézve, hogy a szóban levő utak szabályozási terve tekintetében a m. kir. államvasutakkal megállapodást hozzon létre. E tárgyalások során azonban az államvasutak képviselői, hivatkozással arra, hogy a Mexikói- és a Franczia-ut szabályozása szoros összefüggésben van a czeglédi vasútvonal fejlesztésével, az utóbbi kérdés pedig kapcsolatban áll a budapesti pályaudvarok még eldöntetlen kiépítésével, a szabályozási tervre kimerítő, végleges nyilatkozatot nem tettek, hanem mindenkor amellett foglaltak állást, hogy a szabályozási terv megállapítása halasztassék el arra az időre, mikor a budapesti pályaudvarok rekonstrukcziója kérdésében a végleges elhatározás bekövetkezik. Az 1914. évben az államvasutak igazgatósága azt a kijelentést tette, hogy a czeglédi vasútvonal területéből az utszabályozás czéljára semmit sem engedhet át, mig az 1911. évben tartott értekezleten az államvasutak képviselői kijelentették, hogy a vasútnak a czeglédi vonal budapesti szakaszának bővítése czéljára mindenütt legalább 24 öl széles területre van szüksége. Nyilatkozott e kérdésben a kereskedelemügyi minister ur is abban az értelemben, hogy olyan szabályozási tervhez, amely szerint az utak czéljára államvas- uti területek is igénybe vétetnének, nem járulhatna hozzá. Tekintettel arra, hogy a Mexikói- és a Franczia-ut szabályozási kérdésének felfüggesztése az egész vidék fejlődését megakasztotta és a felek akik építkezéseikben és parczellázásaikban évek hosszú sora óta fel vannak tartóztatva, anyagi károsodásuk miatt állandó panaszokkal járulnak a szabályozási és építkezési hatóságok elé, a magunk részéről már a jogos magánérdek megóvása szempontjából is eladózhatatlanul szükségesnek találtuk, hogy a Mexikói-ut és a Franczia-ut 4 A Mexikói- és Franczia-ut szabályozási terve.
