Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1912, 1913, 1914, 1915 (Budapest, 1913, 1916)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1913, 1914, 1915 - II. Szabályozás
— 18 Az óbudai Ár pád emlék. A vegyesbizottság a szabályozási tervet ebben a részében tudomásul vette. A magunk részéről, beható tárgyalás után, a vegyesbizottság javaslatait és a műszaki osztály szabályozási tervét elfogadtuk, mégis azzal a hozzáadással, hogy a hid budai, illetőleg óbudai oldallejáróit érdeklőleg még további tanulmányt kell folytatni abban az irányban, vájjon nem lenne-e lehetséges a lejáróknál mutatkozó 3‘5°/0-os lejtést enyhíteni? Itt említjük meg, hogy a hídépítéssel és a rakpartrendezéssel kapcsolatosan a in. kir. államvasutak jobbparti körvasuti vágányai a hid mentén áthelyezendők lévén, műszaki osztályunk a tervbe e vasút vonalvezetésének azt a módosítását illesztette be, melyet a m. kir. vasúti és hajózási főfelügyelőségnél e tárgyban 1909-ben tartott külön értekezleten elfogadtak, sőt a körvasút érdekében a hid alatt elvonuló parti utat a műszaki osztály, vízszintes kiképzéssel és 28 m. szélességgel vette fel. Tekintettel azonban arra, hogy e vonalvezetés mellett a körvasút a hid tájékán a rakparti útnak hol jobb-, hol baloldalán haladna, ami a rakparti közúti közlekedés biztonsága szempontjából aggodalomra ad okot, ezért a kereskedelemügyi minister urnák ajánlottuk a vonalvezetés előnyösebb megoldását, még pedig magának az államvasutnak a számlájára. Másrészt ajánlottuk a kereskedelemügyi minister urnák, hogy az óbudai parti pillér mellőztessék és a hid e nélkül építtessék meg. A pesti oldalon, a Hungária-körutnak -a m. kir. államvasutak Lipótvárosi teherpályaudvarán való átvezetésénél* az értekezlet egybehangzó véleménye alapján javaslatba hoztuk a kereskedelemügyi minister urnái,’hogy az áthidalás ne csak a mai vágányok felett, hanem a pályaudvar jövő fejlesztésére való figyelemmel is, az egész pályaudvar felett, az Fszíergomi-uttól a Párkány-utczáig történjék.^ Az óbudai híddal kapcsolatos szabályozás terve most a székesfővárosnál van tárgyalás alatt. ' *. r A hídfeljárók érdekében szükséges kisajátításokat a magas kormány megbízásából, a m. kir. kincstár számlájára már -régebben megindítottuk és úgy a pesti mint a budai oldalon több ingatlant egyezségiig meg is szereztünk. A további kisajátításokat azonban a háború miatt egyelőre fel kellett függesztenünk. Ő Felsége dicsőségesen uralkodó királyunk megkoronáztatása negyvenedik évfordulójának emlékére a törvényhozás az 1907. XXVIII. t.-ez.-kel többek közt azt határozta, hogy újból felépitteti azt a templomot, melyet Szent István király az óbudai határban, Árpád fejedelem emlékére, ennek temetési helye fölé emelt. A törvényhozás az emelendő templom építési költségeire s a templom körül létesítendő liget, valamint az ebben felállítandó obeliszk költségeire, a telektömb megszerzési árán felül, 600.000 korona hitelt engedélyezett. Az 1910. évi működésűnkről szóló jelentésünkben ismertetve a III. kei. Mátyáshegy, Remetehegy és Táborhegy szabályozási tervét, felemlítettük, hogy e tervbe be van illesztve az Árpád-emlékmű elhelyezésének kerete is, figyelemmel arra, hogy az emlék helyét a kiküldött országos bizottság már megállapította és azt az akkori ministerelnök ur jóváhagyta. Azóta az emlékmű létesítésével kapcsolatos kérdések tisztázódtak. A szükséges kisajátításokat mi bonyolítjuk le, mig az emlékmű megalkotására Schulek Frigyes udvari tanácsos, nyug. műegyetemi tanár kapott megbízást.
