Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1912, 1913, 1914, 1915 (Budapest, 1913, 1916)

Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1913, 1914, 1915 - I. Terjedékegyezmény

/

f

1

— 5 VII. Amely szabályozásokat a székesfőváros ezen egyezmény hatálya idejében maga kezdeményez és hajt végre, ezeknek nemcsak terhei, hanem előnyei is kizárólag a fővárost illetik meg.

VIII. A terjedékek után a közjárulékok a szabályrendeletek intézkedései szerint kezeltetnek. Amennyiben valamely közjárulékról szabályrendelet még nem intézkednék, a székesfőváros a közjárulékot a pénzalappal szemben követelni fogja.

Hogy a fővárosi közmunkák tanácsa által szabályozás czéljára kisajátított terjedékeknél, ahol bármily közjárulékok keletkezhetnek, a székesfőváros érdekei biztosítva legyenek, a fővárosi közmunkák tanácsa a terjedék eladása alkalmával a vevő ellen szerződésileg ki fogja kötni, hogy a terjedőkben nyert homlokzat utáni járulékokat a vevő a székesfővárosnak az esetben is megfizetni tartozik, ha az illető közmunka a terjedék birtokba vétele előtt hajtatván végre, a kivetés annak idején a jelen egyezmény miatt mellőzve, illetőleg függőben tartva lett. Az ily értelemben kötendő szerződéseket a fővárosi közmunkák tanácsa, a székesfővárossal hivatalos másolatban esetről-esetre közölni fogja, hogy a netaláni járulék kivetése és beszedése iránt az intézkedés pótlólag megtehető legyen. Ha azonban a szerződést maga a székesfőváros köti meg, ez esetben önként értetőleg maga a székes- főváros fog a szerződésben érdekei biztosításáról gondoskodni.

IX. Ezen egyezmény 1914. évi január hó 1-étől számított öt évre, vagyis 1918. évi deczember hó 31-éig terjedő hatállyal köttetik, a székesfőváros azonban föntartja magának azon jogot, hogy azon esetben, ha a fővárosi pénzalapnak a fővárosi közmunkák tanácsa által való kezelésére nézve a törvényhozás változást tenne, jelen egyezményt a maga részéről is megszüntetheti.

*

A lábazattal, kiszökellékkel, zárt erkéllyel, világitó aknával és boltkapuzattal elfoglalt közterület kiszámítására és a használati dij mértékére nézve az 1914. évben az építésügyi szabályzat kiegészítéséül, a belügyminiszter ur által tudomásul vett elvi határozattal a következőket állapítottuk meg:

1. A fent felsorolt létesítményekkel a közterületből, illetőleg annak légüré- ből elfoglalt terület nagyságát vízszintes síkban, a létesítmény legkülsőbb széléig és négyzetöl-méretben kell kiszámítani, tekintet nélkül arra, hogy a zárt erkély vagy erkélyek felfelé egy, vagy több emeletre terjednek-e, a boltkapuzat pedig felnyulik-e az első emelet menyezetéig, vagy esetleg csupán az első emeleten készül-e.

2. Az igy kiszámított terület használati dijának megállapításánál áregységül szolgál annak a teleknek négyszögölenkénti forgalmi értéke, amely telken épülő, vagy álló házhoz a közterületbe nyúló létesítmény tartozik.

3. Lábazatnál, kiszökelléknél és zárt erkélynél a használat egész tartamára szóló dij összegét az elfoglalt terület négyszögölméretü nagyságának a 2. pont szerinti négyszögölenkénti áregységgel való szorzata adja; e szorzat utolsó egész (egyes) számjegyét azonban, ha annak értéke 5-nél kisebb, öt koronára, ha 5-nél nagyobb, tiz koronára felfelé ki kell kerekíteni.

4. Minden egyes világitó aknával, továbbá boltkapuzattal elfoglalt közterületért az évi használati dij 6'5%-a annak az összegnek, amely az elfoglalt területre a 3. pontban foglalt számítás szerint kiadódik; de az évi dij összege minden esetben felfelé kikerekitendő egész koronákra, másfelől egy-egy akna, vagy egy-egy boltkapuzat után nem lehet kisebb 10 koronánál.