Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1909, 1910, 1911 (Budapest, 1910, 1911, 1912)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1909 - X. Margitsziget
59 Tárgy. Az 1908. évi XLVIII. t.-cz. 4. §-ában a ministeriumnak adott felhatalmazás alapján a Budapest székesfővárosi Margitsziget összes tartozékaival és felszereléseivel együtt József főherczeg ur 0 Fenségétől megszereztetvén, az id. törvényczikk 6. §-a szerint a szigetnek és tartozékainak tulajdonjoga a fővárosi közmunkák tanácsa által kezelt és képviselt főv. pénzalap javára keblezendő be, ama 36.000 ü-ölet tevő terület kivételével, a mely a szigetnek a ministerium által kijelölendő középső részében a rajta levő felépítményekkel együtt országos növénykert czél- jaira kihasítandó és a mely területnek tulajdonjoga a magyar állam- kincstár javára keblezendő be. Kimondja továbbá ugyané törvényszakasz, hogy úgy a főv. pénzalap, valamint az állam tulajdonába kerülő részek örök időkre nyilvános kertek gyanánt tartandók fenn és ez a korlátozás az ingatlanokra vonatkozó telekkönyvi betétek A) tulajdoni lapján — a főv. alap tulajdonába jutó ingatlanokkal járó az a kötelezettség pedig, hogy a növénykert részére a margitszigeti vízvezetékből szükséges viz ingyen szolgáltatandó, Qzen ingatlanok C) teherlapján telekkönyvileg is biztosítandó és hivatalból bejegyzendő. A ministerium a szigeten elhelyezendő orsz. növénykert területének kitűzése kérdésében legczélszerübbnek a bizottsági eljárást tartván, és az érdekelt hatóságok, jelesen a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister ur 1909. évi április 9-én 26.579. sz. a., a m. kir. pénztigy- minister ur 1909. május 3-án 1539. sz. alatt, s a fővárosi közmunkák tanácsa 1909. április 28-án 1559. sz. alatt küldötteiket a bizottságba megnevezvén: — az ilykép megalakult bizottság tanácskozásait f. évi junius 3-án megkezdte és ismételten folytatott tárgyalások, valamint helyszíni tanulmányok után az alábbiakban egyezett meg : Irányadóul vette a bizottság nevezetesen azt, hogy a sziget tulajdonjogának telekkönyvi megosztása mellett is a főv. pénzalap és az orsz. növénykert egymáshoz való viszonya csak a czélok és érdekek azonossága alapján nyerhet a törvény alapgondolatának megfelelő szabályozást. Mindkét közalap egyenlően állami feladatok szolgálatában áll. A köztük felmerülő vagyoni kérdésekben kicsinyes ellentéteket támasztani, nem lenne összeegyeztethető az állami akarat egységével; sőt ugyanaz a tényező egyenesen azt követeli, hogy egymást kölcsönösen a legmesszebb menő támogatásban részesítsék és erejüket egyesítsék ama közös czél elérésére, hogy a szigetet az ország és a főváros érdekében minél magasabb színvonalra emeljék. Ezen alapfelfogás keretében, méltányos figyelemmel arra, hogy az a jövedelem, mely a főv. pénzalapot terhelő járadék fedezetéül van 8*
