Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1909, 1910, 1911 (Budapest, 1910, 1911, 1912)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1909 - V. Vasutak
- 34 Az ide vonatkozólag bemutatott tervek alapján e vasúti vonalrészek közigazgatási bejárása az elmúlt évben lett megtartva. Ezen a bejáráson a bizottság megállapította, hogy az összekötő vonal a Nép- szinház-utczából kiágazólag a Rökk SzilárdStáhly-, Gyöngytyuk-, Nyár- és Csányi-utczákon át a Király-utczáig; visszafelé pedig a Király-utczá- ból elágazólag az Akáczfa-, Dob- és Klauzál-utczákon át, egy vágánynyal vezetendő. A vágány miként való elhelyezésénél általában az szolgált irányadóul, hogy a járdáknak 1.50 — 2.00 m.-re való keskenyitésével az utczának legalább is az egyik oldalán, a járda széle és a vágány tengelye között legalább is 3.50 m. széles kocsiút maradjon, másfelől pedig a közbiztonsági érdekekre való tekintettel, a vasúti vágány a járdák széléhez 1.50 m.- nél közelebb ne kerüljön. A tárgyalások további során, úgyszintén az engedélyezési tárgyaláson megállapítást nyert, hogy a Rökk Szilárd-, Stáhly- és Flór-utczákban tervezett hurokvágány, valamint a Stáhly-utcza — Gyöngytyuk-utczai vonalrész is, mint a Népszinház-utczai vonal tartozéka, felsővezetékes rendszerű legyen, tekintettel arra, hogy időközben a belügyminister úr a Népszinház-utczai vonalnál akként döntött, hogy az továbbra is felsővezetékes berendezésű maradjon. Maga az összekötő vonal azonban alsóvezetékesnek állapíttatott meg olyképen, hogy a felső- és az alsóvezetékes berendezés közötti átmenet a Gyöngytyuk-utczában, a Rókus-kórházzal szemben történjék. A Terézvárosi templom körül tervezett hurokvágány elejtetett, az izraelita köztemetőnél tervezett kitérő és hurokvágány ugyancsak felsővezetékes berendezésűnek állapíttatott meg. Ezzel kapcsolatban az engedélyezési tárgyaláson megállapittatott, hogy a Hungária-körut és a Lenkey-utcza sarkán levő telepet, valamint a Ferenczvárosi forgalmi pályaudvart, úgyszintén a Bulyovszky-utczai gépházat, továbbá az Aréna-uti és a Kolozsvári-utczai alállomást a vasúttársaság megfelelően bővítse, a Kőbányai és temetői vonalak tápláló vezetékeit pedig erősítse, végül, hogy az összekötő vonal táplálására a Kertész-utczai teleptől a Klauzál-téren fölállítandó várócsarnokig 2 db. ,500 m/m2 rézkeresztmetszetű vaspánczélos, egyenáramú kábelt fektessen. Az összekötő vonal maximális építési tőkéje, mindezeknek a berendezéseknek a beleértésével, 1,438.000 koronában állapíttatott meg. * * *
