Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1909, 1910, 1911 (Budapest, 1910, 1911, 1912)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1909 - I. Terjedékegyezmény
4 tessék, mert úgy a magántelkek tulajdonosainak, mint a város fejlődésének igen fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy a terjedők — eladások és terjedők — beváltások intézésében kellő összhang és egységes eljárás legyen meghonosítva. így jött létre köztünk és Pest város közönsége között 1871-ben 5 évi időtartamra a kormány jóváhagyásával az első „Terjedékegyez- mény“, melyet később Buda városával is megkötöttünk. Az egyezményben kötelezettséget vállaltunk arra, hogy a telkekből szabályozás folytán eleső terjedékeket a fővárosi pénzalapból kártalanítjuk, másfelől pedig a városi hatóságok azt a kötelezettséget vállalták magukra, hogy a fővárosi pénzalapot a szóban levő teher viselésére bizonyos javadalmazásban részesítik. E javadalmazás abban állott, hogy Buda és Pest városok az általuk egyidejűleg létesített kisajátítási alapjuk Vs-ad részét évenként a fővárosi pénzalapba szállították be s ezenfelül a fővárosi pénzalap javára engedték át azokat a jövedelmeket, melyek a magánosok építkezéseinél kiszökellékek (rizalitok) által elfoglalt közterületek után szedett használati dijakból származtak. Ezt a terjedékegyezményt azután az időközben egyesitett Budapest főváros közönségével 5 évről 5 évre meghosszabbítottuk, s az tényleg 1901. deczember 31.-éig állott fenn. Az egyezményes viszony 30 évi fennállása alatt a fővárosi pénzalap a közérdek szolgálatában önként magára vállalt terjedék-kártalanitá- sokban igen jelentékeny terhet viselt; az egyezmény mérlege ugyanis időről-időre igen jelentékeny hiánynyal záródott, azon bevételek betudásával is, melyek a fővárosi pénzalapot törvény szerint megillető terjedék- eladásokból származtak. A számadásokból ugyanis megállapítható, hogy a székesfőváros által a fővárosi pénzalapnak nyújtott javadalmazás csak körülbelül egyharmadát tette ki annak az összegnek, melyet a magánosok telkeiből eleső terjedékek kártalanítására fordítottunk. A fővárosi pénzalapra háramlott ezen jelentékeny anyagi áldozat daczára is részünkről készséggel vállalkoztunk a terjedékegyezmény további megújítására, mert minden kétségen felül állott, hogy az egyezményes viszony úgy a főváros fejlődésére, mint a nagyközönség érdekeire üdvösnek és hasznosnak bizonyult. Mindennek daczára a székesfőváros az 1901. év végével lejárt egyezményt megszakította. Ennek következtében az egyezményes viszony a fejlődés hátrányára — sajnos — 7 éven át szünetelt és csak az elmúlt évben jutott ismét ez a kérdés megfelelő megoldásra. Az elmúlt évben ugyanis a székesfőváros a terjedékegyezmény megújítása iránt előterjesztést tett hozzánk és az erre megindult vegyesbizottsági tárgyalások eredményre is vezettek. E szerint az új terjedékegyezményt az előzőkhöz hasonló keretben,
