Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1909, 1910, 1911 (Budapest, 1910, 1911, 1912)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1910 - I. Szabályozás
17 A műszaki osztály számítása szerint a jelen időben 1,595.612 korona, a jövőben 841.130 korona, összesen 2,436.742 korona. 4. Devecis F) jelű tervénél — mely szerint az egész útvonal 13 ölre szélesittetik, — a tervező számítása szerint a Marokkai-utcza szabályozása 1,417.412 koronát, a Fürdő-utcza szabályozása pedig 1,776.670 koronát, vagyis az egész művelet 3,194.082 korona költséget igényel. A műszaki osztály számítása szerint a költség a jelen időben 1,581.612 koronát, a jövőben 1,623.370 koronát, összesen tehát 3,204.982 koronát tenne ki. 5. Devecis G) terve alapján - melyen a Fürdő-utcza 13 öl szélességgel, a Marokkai-utcza pedig 18 öl szélességgel szerepel - a fedezetlenül maradó költség Devecis számítása szerint a Marokkai-utczánál 1,964.756 korona, a Fürdő-utczánál pedig 1,776.670 korona, összesen 3,741.426 korona, mig a műszaki osztály számítása szerint a jelen időben 1,964.556 korona, jövőben 1,995.770 korona, összesen 3,960.326 korona. Ezekhez a tervekhez járul most még: 6. Dr. Heteés Antal fentebb ismertetett tervezete, melynek az említett módozatok mellett való kivitele a műszaki osztály által tett számítások szerint a jelen időben 970.870 korona, a jövőben 1,789.830 korona, összesen tehát 2,760.700 korona fedezetlen költséggel járna. A most ismertetett terveket a vegyes bizottság beható tárgyalás alá vevén a Marokkói-utczára nézve a Heteés-féle térszerü megoldás mellett foglalt állást figyelemmel arra, hogy ez a megoldás az Andrássy- út művészi lezárásának domináló érdekét aránylag a legjobban elégíti ki, másrészt, hogy ez a megoldás a többi terveknél jelentékenyen kisebb áldozattal látszik megvalósíthatónak és alkalmas arra, hogy a közel jövőben tényleg is végrehajtassák. Ami pedig az árkádos építkezés eszméjét illeti, a bizottság a mellett foglalt állást, hogy a javasolt árkádos építési mód teljesen ejtessék el. A bizottság ugyan készséggel ismerte el, hogy a keleti népek hazájából származó árkádos építkezés épitőművészi alkotásában élénkítené a főváros képét, abba változatosságot hozna be és a közönségnek kellemes sétahelyéül szolgálna, másfelől azonban mérlegelnie kellett a reális üzleti életre kiható hátrányait is, melyek abban jelentkeznek, hogy az árkádok alkalmazása csökkenti a házbérjövedelmet, már azért is, mert például ezáltal a mezzanin sötétté válik, a mi számottevő devalvátiót jelent. A tárgyalás során utalás történt arra a tapasztalati tényre, hogy az üzleti érdek az épületek homlokzatának tagolásával, sőt még a malitokkal sem tud megbarátkozni, ily viszonyok között tehát az árkádos építési mód annál kevébbé volt a bizottság részéről pártolható, mert az ilyen jellegű építkezés művészi keresztülvitelének garancziája nehezen található meg. 3
