Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906, 1907, 1908 (Budapest, 1907, 1908, 1909)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906 - XI. Vegyesek
63 2. a Külső kerepesi-út elnevezése „Kerepesi-út“-ra igazittatott ki; 3. a volt Rákóczi-utczát „Táncsics-utczáa-nak; 4. a Csömőri-utat a Baross-tértől a Hajtsár-útig „Thököly-útu-nak; 5. a Thököly-utczát pedig, mely a Tisza Kálmán-tértől a Nópszinház- utczáig terjed, „Vay Ádám-utczá“-nak neveztük el. IX-ik kerület. 1. A 8633. és 8634/5. hrsz. telkek északi oldalán haladó s a Tüzoltó- utczától az Üllői-útig terjedő utczát „Mihalkovits-utczá“-nak neveztük el; 2. e telkek déli oldalán elvonuló utczára pedig a „Gróf Haller- utcza“ elnevezést, míg 3. a nyugati oldalon elvonuló utczára a „Tüzoltó-utcza“ elnevezést terjesztettük ki; 4. a Soroksári-utczának Calvin-tértől a Boráros-térig terjedő szakaszát „Ráday-utczá“-nak neveztük el; 5. A Soroksári-utcza további, vagyis a Boráros-tértől a határig terjedő szakaszára kiterjesztettük a „Soroksári-út“ elnevezést. Foglalkoztunk a lefolyt évben az utczai névtáblák reformjának kérdésével is. Méltányoltuk azt a törekvést mely a székesfőváros hatóságát az utak, utczák, terek nevének megjelölésére jelenleg alkalmazásban levő táblák hiányai folytán a megjelölés újabb, czélszerübb módjának keresésében vezérli, mindazonáltal figyelembe véve azon jelentős érdeket, mely a czél- szerü megjelöléshez fűződik, másfelől azon hátrányok kiküszöbölését tartva szem előtt, amelyek a jelenlegi rendszerben tagadhatatlanul megvannak, a kérdés beható tanulmányozása alapján arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a megjelölésnek az az újabb módozata, melyet a székesfővárosi mérnöki hivatal előterjesztése nyomán a középitési bizottság és a székesfővárosi tanács javaslatba hoztak, nem alkalmas a jelzett igények czélba vett kielégítésére, sőt összehasonlítva a megjelölés mostani módjával, ezzel szemben — mindent összevéve — haladás helyett több tekintetben inkább visszafejlődést jelentene. A székesfőváros javaslata ugyanis a mostani tóglányalaku horganytáblák helyébe ezeknél nagyobb méretű, tojásdad formájú, fehérre zomán- czolt s fekete betűs, mérsékelten domború vasbádog táblákra szólt, melyek az utczasarkokon, az első emeleti ablak könyöklő falának magasságában, az első emeletet és földszintet elválasztó párkány fölé, magukon a házak falain helyeztetnének el, s e hely minden más létesítmény kizárásával csupán e táblák részére volna fentartandó. Habár kétségtelen, hogy e módozat alkalmazásával a jelenlegi táblák mellett fenforgó több lényeges hátrány orvoslást nyerne, kifogás meiül fel e mód ellen első sorban már a külső csin és tetszetőség szempontjából s e részben az elsőség megítélésünk szerint hatarozottan a jelenlegi fonna mellett szól. De nem volnának az uj anyagú és formájú táblák esetén különösen azon alkalmatlanságok elkerülve, amelyek a táblákna a házak sarokfalán való alkalmazásából erednek, s a melyek továbbra is Htieg maradnának; mert a házak sarkai — mint erre a mérnöki hivata u a — az üzletek, boltkapuzatok, hirdető táblák s hasonló czélu egyeti ott alkalmazott tárgyak révén, lényeges szerepet visznek egy nagyvaros u so Uj utczai névtáblák.
