Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906, 1907, 1908 (Budapest, 1907, 1908, 1909)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906 - III. Útépités
— 26 — kétséget, hogy az Attila-körut szabályozásának sürgős végrehajtása feltétlenül szükséges, mert a mai állapot, tekintettel a közúti vaspálya kettős vágányra történt kifejlesztésére, a társaskocsi-közlekedésre s a különben is nagy kocsi- és főleg teherforgalomra, biztonsági szempontból is tűrhetetlenül veszélyes, különösen azon pontokon, hol az út szűkületei a forgalom rendes lebonyolitását lehetetlenné teszik. A forgalom természetes növekedésével fokozódó veszélyt megelőzni óhajtottuk volna a közpénztár nagyobb arányú egyenes megterhelése nélkül és ezért már 1898-ban az Attila-körut és környékére 80 évi rendkívüli adómentességet kértünk, abban a hitben, hogy az építési kedvet felébresztve, a telkeknek a szabályozási vonalon való beépítésével fokozatosan eljutunk az Attila-körut tervbe vett kiszélesítéséhez. E számítás azonban valóra nem válhatott, be kell ismernünk, nem annyira az adómentesség kérdésének függőben maradása miatt, mint sokkal inkább azért, mivel a telkek nagy része, itt-ott feltűnően szabálytalan alakjuk és hiányos méreteik következtében, nem alkalmas a jelen kor igényei szerint való építkezésre. A telkeknek ez az állapota kétségtelenné tette előttünk, hogy az Attila-köruton a kiszélesítést és modern építkezésre alkalmas telkek alakulását másként, mint az illető ingatlanok kisajátításával, egyesítésével és uj felosztásával elérni nem lehet. A kisajátítási művelet pénzügyi oldalára már néhány év előtt tettünk számításokat és kerestünk módot arra, hogy megindítsuk a végrehajtást, de bele nem foghattunk a fővárosi pénzalap erőtlensége miatt, melyen máig sem sikerült segíteni és a saját hatáskörünkben a közel jövőben sem segíthetünk, mert alapunknak nincs más rendszeres javadalmazása, mint az útadó, amiből évi bevétele nem sokkal haladja meg a 400.000 koronát. Ez az erőforrás jövőre sem fog bennünket képesíteni oly forgó tőke biztosítására, melyre a vállalat sikeres lebonyolítása czéljából szükség van. A feladat megoldását ennek daczára nem vehettük le a napirendről; kétségtelen ugyanis, hogy a czél csak kisajátítás által érhető el, melyet elhárítani nem, mindössze halogatni lehetne, ezt is csak a forgalom és a fejlődés érzékeny kárával; kétségtelen továbbá, hogy a halogatást esetleg igen drágán kellene majd megfizetni. Miután a Szent-János-tér és az lv-utcza között fekvő ingatlanokat a székesfőváros fogja vásárcsarnok czéljára megszerezni, részünkről a kisajátítást az lv-utcza és a Szarvas-tér közötti szakaszban, továbbá a Döbrentei- térbe való kitorkolásnál azokra az ingatlanokra kívánjuk alkalmazni, melyek a szabályozási vonalon kívül állanak A megejtett számítás kiderítette, hogy a vállalat keresztülvitelével járó áldozat mintegy 1,160.000 koronára fog rúgni Nem idegenkedtünk ezt az áldozatot, remélhetőleg a fővárossal megosztva, pénzalapunkból viselni, ámde hiányzott az a 2 millió korona forgó tőkénk, mely nélkül a műveletbe nem foghattunk. E forgó tőkének kamat nélküli engedélyezése iránt tehát a minister elnök úrhoz fordultunk, kérésünk indokolásául a felhozottak mellett egyéb szempontokat is figyelmébe ajánlván. A két parti városrész lehetőleg egyenletes fejlődését előmozdítani oly országos érdek, melynek czólzata már az 1870. X t.-czikkbe van le-
