Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906, 1907, 1908 (Budapest, 1907, 1908, 1909)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906 - II. Épitésügyi szabályzat
— 23 — Az üzlethelyiségeknek ilyen kihasználása a hatóság engedélye és ellenőrzése nélkül nemcsak közegészségi, hanem életbiztonsági és tűzrendé- szeti szempontból is kifogás alá esvén, a kerületi elöljárók a székesfővárosi tanács utján azzal az előterjesztéssel fordultak hozzánk, hogy e tekintetben az épitésügyi szabályzat megfelelő intézkedéssel egészittessék ki. Ennek folytán az épitésügyi szabályzatot, az 1870: X t.-cz. 22. §-a alapján a következő rendelkezéssel egészítettük ki: „A földszinti üzlethelyiségekben (bolt, műhely, raktárban stb.) oly karzatszerü berendezés, melynek terjedelme az illető helyiség alapterületének 50 százalékát meg nem haladja, külön építési engedély nélkül létesíthető, ellenben a kérdéses helyiségekben nagyobb terjedelmű karzatszerü berendezés létesítése és általában az ürmagasság minden más megosztása az építési hatóság engedélyéhez van kötve.“ Schade van Westrum Gr. budapesti czég általános engedélyt kért arra, hogy a találmányát képező Luxfer — pristnaüvegek, a gyalogjárókba legalább 1 méterre benyúló elhelyezéssel, felülvilágítók gyanánt legyenek alkalmazhatók. Ez az elvi kérdés az épitésügyi szabályzat folyamatban levő revisiója keretében fog általános szabályozást nyerni. Mindazonáltal kimondottuk, hogy a Luxfer prismák mint felülvilágítók, a kérdés általános szabályozása előtt is már tapasztalatok szerzése végett esetről-esetre, a hatóság megítélése szerint engedélyezhetek, azonban elvül állítottuk fel, hogy a világitó aknák csak 3 mtr. és ennél szélesebb járdákban alkalmazhatók, emellett pedig a telek utczai határvonalától számítva legfeljebb csak 50 czentiméterre nyúlhatnak be a járda területébe. E korlátozás megállapításánál figyelemmel voltunk azokra a különböző kábelvezetókekre, melyek a járdákban a telekhatárvonal mentén helyeztetnek el. A bűzös gyárak új övezeti beosztásának ügyet a székesfővárossal ez irányban folytatott tárgyalásokkal együtt a múlt évi működésünkről szóló jelentésünkben részletesen ismertettük. Ezt most kiegészíthetjük azzal, hogy végre sikerült a székesfőváros közönségével minden részletre nézve egyetértő megállapodásra jutnunk. Ennek alapján az építésügyi szabályzat ide vonatkozó 316. és 317. §-aiban foglalt rendelkezések helyebe a következő uj rendelkezéseket állapítottuk meg és léptettük életbe: „Az ép. ü. szab. 315. §-ában felsorolt egeszsegtelen bűzös gyárak es iparvállalatok megtelepítésére a balparti városrészben az a terület van kijelölve, melyet a határnál kezdődő Mester-utcza, az illatos árok, a ferencz- városi pályaudvar keleti oldala, a Kón-utcza irányában tervezett út, az Üllői-út, a Száva-utcza, Barabás-utcza, Gyömrői-út, Újhegyi-út, Maglódi-út, az Apaffy-utcza folytatása, a Jászberónyi-út, továbbá Rákoskeresztúr, Szent- lőrincz, Kispest, ismét Szentlőrincz és Erzsébetfalva határolnak, kivéve a rákoskeresztúri dűlőben fekvő köztemetőt, valamint a fásítási övezetet, ahol bűzös gyárak és iparvállalatok nem települhetnek. A jobbparti városrészben a bűzös gyárak czéljára az összekötő vasút, a Fehérvári-út, budafoki határ és a Duna által közbefogott terület van kijelölve, de azzal a korlátozással, hogy ezen a területen a magánjellegű vállalatok kizárásával — csak azok, a bűzös gyárak fogalma ala sorozott Luxfer prismák a járdákban. Bűzös gyárak uj övezete.
