Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906, 1907, 1908 (Budapest, 1907, 1908, 1909)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906 - I. Szabályozás
12 15 méter a felüljáró czóljára jusson, míg tőle jobbra-balra 10 10 méter széles út a szomszédos területek: megközelítésére szolgáljon. Eltérés van továbbá azon határut szélességi méretében is, mely a Maglódi-út egyenes meghosszabbításában Pusztaszentlőrincz határa mentén fog& haladni. Ezt az utat műszaki osztályunk 20 öl szélességgel tervezte meg, mert ennyire fog a Maglódi-út is a gyüjtőfogház mentén kiszólesittetni. A határutak kiszélesitése Kispest határánál majdnem kivétel nélkül a székesfőváros területéből történik, még pedig a fásítási övezet részbeni igénybevételével azért, mert — amint mar fentebb említettük a község a határutak felé nagyrószben már végleg berendezkedett és ennek az állapotnak a megbolygatása akadályokba ütközhetnék. Magától órtedődik azonban, hogy a kiszélesités terheinek viselésében a községnek részesednie kell. Pusztaszentlőrincz mentén a határut czéljára szükséges területeket egy bizonyos vonalon a főváros és a község aranylagosan, majd Pusztaszentlőrincz nagyobb szélességben, mig a Maglódi-út folytatásának közelében csaknem egészben a székesfőváros szolgáltatna, ami a hataiut jelenlegi tört vonalainak tervbe vett kiküszöbölésében, vagyis abban találja igazolását, hogy a határut egyenes vonalozással létesüljönA szabályozási terv egyéb részeiben a következőket öleli fel: 1. Az Üllői-útnak Kispest község határába való betorkolásánál egy, parkszerűen kiképzendő tér van beigtatva, melyet egy 12 öles és egy 25 méter széles út tagol. 2. A Kúttódülőn át haladó, s a Szlávy-utcza meghosszabbítását képező 8 öles út vonalozása módosul azért, hogy ez az ut a Pusztaszent- lőrinczi határúttal, mely szintén 8 ölre szelesbittetik, összhangban legyen. 3. Fontosabb részét képezi a szabályozási tervnek az a megoldás, mely az Ohegyi-útnak a máv. czegledi vonalán, valamint a Lajosmizsei h. é. vasút vonalán való átvezetesere, továbbá a Kuttodüloi fásítási övezeten keresztül a kispesti Üllői-útig való meghosszabbítására vonatkozik. A vasúti keresztezésnél a műszaki osztály 8 öl széles felüljáró lejtését vette tervbe akként, hogy a Kúttódülőben a fásítási övezet mentén jobbról-balról még 5—5 öl széles terület álljon a közlekedés czeljara rendelkezésre, mig a túlsó oldalon, vagyis az Ohegyalja dűlőben a felüljáiótól jobbra-balra térszerü kiképzés czéljára 35 — 35 méter széles terület hasit- tassék ki, mely terület a máv. czegledi vonalából a környékbeli iparvállalatokhoz vezetendő iparvágányok lefektetésére is igenybevehető lesz. Az Óhegyi*út Kispest határában ugyancsak 18 öl szélességben nyer folytatást a község főutjáig, azaz az Üllői-útig, s ezen kereszt utcza, mint főútvonal fogja Kispest és a főváros között a forgalmat közvetlenül lebonyolítani. A vasúti felüljáró előtti térből kiágazólag, a Szacsvay-utczával párhuzamosan haladó 8 öles utcza folytatásaként a legközelebbi utczáig egy szintén 8 öles út van tervezve. 4. A Tarnács-utczának az Óhegyi- és Ujhegyi-útak közötti szakasza némileg eltolatik egyrészt azért, hogy a dűlő út a szabályozás czóljára felhasználható legyen, másrészt, hogy az itteni utczáknak egymáshoz való távolsága arányosabban oszoljék meg. 5. A budapesti gőzt.ógla czement és gvpsgyár telepére annak idejen
