Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906, 1907, 1908 (Budapest, 1907, 1908, 1909)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906 - I. Szabályozás
— 9 — Fischer István még 1897-ben felvetette azt az eszmét, hogy a VI. kér. Váczi-úti nagy telektömbjén családi háztelepet létesíthessen. E czélból engedélyt kért arra, hogy telkét — mely különben mint IV. övezeti telek legalább 800 D-öles parczellákra volna osztható — egy 6 öles ntcza nyitása mellett, 150 D-öles parczellákra oszthassa és ezeken a parczellákon azután angol mintára földszintes, vagy legfeljebb egyemeletes családi házakat építhessen. A magunk részéről az eszmét helyesléssel fogadván, ennek megvaló- sitása érdekében a 6 öles utczának a szabályozási tervbe felvételét, valamint a telektömbnek nem ugyan 150 D-öles, hanem 200 D-öles parczellákra való eldarabolását engedélyeztük, több olyan kikötéssel, melyek a 6 öles utczának a közpénztár megterhelése nélkül leendő kihasitására és kiépítésére, valamint a keletkező parczelláknak tényleg családi háztelep czél- jára leendő igénybevételére vonatkoznak. Ennek alapján telektulajdonos a telekfelosztást az előirt feljegyzésekkel telekkönyvileg is keresztülvitette és a 6 öles utczát megnyitotta. Időközben a szóban levő utczát Szegszárdi-utczának neveztük el. A családi háztelep azonban a bekövetkezett építési válság miatt nem létesülhetvén, telektulajdonos az eszme megvalósításáról végleg lemondott és telkeinek gyári czélokra való felhasználását és megalakítását vette czélba. Ennek folytán kérelmére hozzájárultunk ahhoz, hogy a Szegszárdi- utcza 6 ölről 8 ölre szólesittessók ki, de csak azon esetre, ha a szóban levő utcza mentén fekvő telkekre telekkönyvileg feljegyeztetik az a tulajdonjogi korlátozás, mely szerint azokon a Váczi-uti homlokzatot kivéve, kétemeletesnél magasabb lakházakat építeni nem szabad. Azokat a kötelezettségeket, melyeket a Szegszárdi-utcza területének ingyenes átengedésére, valamint az utcza kiépítésére és közművekkel való ellátására vonatkozólag annak idején megállapítottunk, az utcza nagyobb szélességére is épségben tartottuk. Viszont azonban megengedtük, hogy az egyes parczellákra annak idején, a családi háztelep létesítése érdekében telekkönyvileg feljegyzett építési korlátozás, a Szegszárdi-utczánál előirt élők értés építési kötelezettséggel együtt, töröltessék akkor, amikor a telkeknek gyári czélokra kilátásba vett újabb megalakítása telekkönyvileg keresztülvitetik. A Rákóczy-útnak a belső körúttal, valamint a Kossuth Lajos-utczá- val találkozása kétségkívül a székesfőváros egyik legfontosabb forgalmi góczpontját képezi, — akár a gyalogközlekedés, — akár a kocsiforgalom, — akár pedig a közúti vasúti közlekedés mérvét tekintjük. Azok a forgalmi nehézségek és zavarok, melyek főútvonalaink eme találkozásában a különböző irányú közlekedés összetorlódása folytán állandóan napirenden vannak és amelyek főleg a gyalogszerrel itt áthaladó közönség életbiztonságát komolyan veszélyeztetik, — szükségessé teszik, hogy az illetékes hatóságok a viszonyok javításáról a jövő fejlődéssel fokozódó igények szem előtt tartásával gondoskodjanak. Ez indította műszaki osztályunkat arra, hogy a szabályozás módosítását tanulmányozza és javaslatát concret terv alakjában élénk terjeszsze. A bemutatott terv szerint a műszaki osztály a forgalom lebonyoli2 A VI. kér. Szegszárdi- utcza. A Rákóczy- út belső körúti torkolatának kiszélesítése.
