Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906, 1907, 1908 (Budapest, 1907, 1908, 1909)

Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1907 - III. Útépités

— 53 — napokban igy nyilatkozott a polgármester irányában a ministerelnök úr, kijelentvén azt is, bogy a saját szem­pontjából a szabályozás kérdésében nem kiván állást fog­lalni. A fővárosi pénzalap emlitett állami javadalmazása egy készülőben levő törvényjavaslatban is kifejezésre fog jutni — igy vannak a főváros képviselői értesülve — és ezért szükségesnek vélik elhatározásukat elhalasz­tani addig, mig a kérdés ezen oldalát a törvényjavaslat megismerésével tökéletesebb világításban fogják láthatni. Heltai Ferencz e halasztási inditvány kapcsán kéri, hogy az Attila-körút szabályozásának ügye akár ezen, akár egy, e czélból újonnan alakítandó vegyes bizottság­hoz utaltassák, előkészítő tárgyalás végett; ezen az úton reméli a mutatkozó nyugtalanságot lecsillapítani és általá­nossá tenni a részéről is vallott meggyőződést, hogy az Attila-körút tervbe vett 10 öles szélessége mellett meg kell maradni. Kéri továbbá, hogy a Margit-körút és Krisztina-kör- útnak közös költségen való rendezése az Attila-körúttól függetlenül, már most elhatároztassák. Kun Gyula ugyanezt az elnökség előterjesztésében emlitett összes rendezésre kiterjeszthetőnek véli, egyedüli kivételével az Attila-körút szabályozásának, amire nézve a további fejlemények még bevárandók. Garancsy Mihály a fentebbiekre vonatkozólag a pénzügyminister úr f. évi április hó 21-én 7561 sz. a. kelt eredeti leiratának bemutatásával megállapítja, hogy az Attila-körút szabályozására két millió korona kamat­mentes állami előleg gyanánt, tehát teljes összegben leendő visszatérítés kötelezettsége mellett van a fővárosi közmunkák tanácsának engedélyezve, egyszersmind oda nyilatkozik, hogy a szabályozás kérdésének vegyes bizott­sági tárgyalásába a közmunkák tanácsa bele nem bocsát­kozhatnék, mivel a már kifejtett okoknál fogva az Attila-körútnak egyetórtőleg végérvényesen megállapí­tott szabályozási tervétől el nem térhet; ebben a meg­győződésben pedig csupán azért alakítani vegyes bizott­ságot, hogy az ellentörekvés felvilágosítással legyen meg­győzhető, annál czóltalanabbnak látszik, mivel köztudomású, hogy a megindult mozgalom forrása nem objectiv okokban, hanem izgatásban rejlik. Végül utal arra, hogy a köz­munkák tanácsának határozata szerint kizártnak mutat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom