Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1904, 1905 (Budapest, 1905, 1906)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1905 - Bevezetés
— 4 Palota-utnak nevezett Serpentin-utnál, mely utóbbinak költségei tehát három egyenlő részre oszoltak. A főváros ezek daczára nagyon megsínylette volna pénzalapunk erőtlenségét, ha a törvényhozás a fejlődésnek újabb tápot nem ad, egyrészt a dunai két uj hid építésével és a kapcsolatos városszabályozással, beleértve a Kossuth Lajos-utcza kiszélesítését is, — másrészt a katonai laktanyák beváltásának ama nagyszabású műveletével, melynek egyebek között azt köszönhetjük, hogy a volt újépület tömbjén a korszerű igények színvonalán álló uj városrész keletkezett. Ma már ez a két utolsó nagyobb vállalat is be lévén fejezve, nem pótolhatja és nem takarhatja többé a fővárosi pénzalap fogyatékosságát. Az 1870. X. t. ez. 26. §-a szerint a fővárosnak rendes jövedelmei 50 százalékát kellene évi költségvetéseibe közmunkákra és egyéb községi építkezésekre felvenni A külön fővárosi pénzalap alkotásával tehát a törvényhozásnak nem volt czélja felmenteni a fővárost az éppen említett községi feladatok alól; de minthogy a három évtized alatt bekövetkezett nagyarányú és rohamos fejlődés a kielégítést követelő soknemü igények egész özönét zúdította a községi háztartásra, erőforrásai ennek következtében annyira ki vannak merítve, hogy a fővárosi pénzalapban többé nem a segítőt, hanem azt a tényezőt keresi, mely a város szabályozása és fejlesztése körül felmerülő feladatok összes terheit viselni lenne hivatva E felfogás helyessége ellen nyomatékos érveket lehet ugyan felhozni ; de a vita nem változtat azon, hogy az ország idestova millió lakost számláló fővárosában a fejlődés során szüntelenül újabb és újabb igények lépnek fel, melyeknek kielégítésére sem a törvényhatóság, sem a fővárosi közmunkák tanácsa, illetőleg pénzalapja képesítve nincsen. Tarthatatlan és következményeiben felette káros helyzet ez, mely nyilvánvalóvá teszi az állam segítő közbelépésének égető szükségét. Az ország politikai, gazdasági és culturális érdekei kiváló mértékben fűződnek a főváros emelkedéséhez és boldogulásához. Budapest számos vonatkozásban befelé és kifelé az egész országot képviseli és nagy nemzeti missiót van hivatva betölteni. A reá háruló országos terhek viselésében nem maradhat kizárólag községi erejére utalva Az országos központok mindenütt az állam hathatós gondozását élvezik és e nélkül feladataik magaslatán nem maradhatnak. Másfelől nem áldozat az, amit az ország a fővárosért tesz. Lakoságának egyeteme, mint adózó alany, jelentékeny tényező az állam háztartásában és a város fejlesztése mindig egyúttal hasznos befektetés jellegével bir. Igazolják ezt pl. az Andrássy-ut és a nagykörút bérpalotái és azok a hasonló többi nevezetes adótárgyak, melyek különben nem keletkeztek volna.