Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1904, 1905 (Budapest, 1905, 1906)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1904 - XI. Vegyesek
— 60 — felkértük a_ székesfővárost, liogy e részben minél előbb megállapodásra jusson és előterjesztést tegyen. téri palota. A vallás- és közoktatásügyi minister úr ministeriumának, valamint több alárendelt hatóság- és hivatalnak befogadására emelendő uj épület ez élj ára a fővárosi pénzalap tulajdonát képező, az V. kér. Rudolf-rakpart és Személynök-utcza között fekvő 1109. és 1120. hrzi számú telkeket szemelte ki. Az előbbinek térfogata 858-10 D-öl, az utóbbié 1021*23 D-öl* 1 élt ári becsértéke az előbbinek 500, az utóbbinak 400 korona □ ölenként. Tekintettel a közczélra, a két tömböt a leltári becsértéken engedtük át azzal a kikötéssel, hogy a telkek közt elvonuló Klotild-utcza a nyilvános közlekedés számára a telkek egységes beépítése mellett is az első emeletig szabadon hagyassák. dayeHüvö8-' , A üpótmezei elmegyógyintézet igazgatósága Hidegkút község hatá- vöigyben. raban az 1936. sz telken, tehát a székesfőváros tőszomszédságában 150 sertés befogadására szolgáló sertéshizlaldát szándékoznék lótesiteni. tekintettel az ipartörveny (1884. XVII.) 25. §-ában foglalt meghatározásra, általános volt a felfogás, hogy a czólzat megvalósítása első sorban az iparhatosági telepengedély elnyerésétől függ. Az illetékes főszolgabiro ez irányban az eljárást el is rendelte és az 1903. évi szeptember hó 26-án meg is tartatott. figyelembe veve az ez alkalommal úgy a hatósági tényezők, mint a magán erdekeltseg részéről felhozott súlyos kifogásokat, a telepengedély L fokon megtagadtatok, Felebbvitel utján a kereskedelemügyi minister úr olykóp döntött, hogy az adott esetben telepengedélyre szükség nincsen, mert a sertéshizlalda nem iparüzleti c-zélra, hanem az intézet saját házi szükségletére szolgál. érezhetjük ugyan magunkat hivatva e merőben alaki megkülönböztetés helyességét behatóbban vizsgálni, — nem szenvedhet azonban kétségek hogy érdemileg a sertéstelep, az üzem terjedelme marad irányadó. Kifejezésre jutott ez a kereskedelemügyi minister úr döntése után kért építési engedély iránt, a múlt év márczius havában tartott helyszíni eljáráson is, ahol ugyanazm hatósági fényezők és érdekeltségi körök, melyek a telepengedély ellen óvást tettek, a leghatározottabban ellenezték az építési engedély megadását is. Az eljárásnak az lett eredménye, hogy a pomázi járás főszolgabiraja az intézetnek építési engedély iránti kérelmét elsőfokulag elutasította. Miután a tapasztaltak után nem láttuk kizárva azt, hogy a nevezett elmegyógyintézet igazgatósága szándékához továbbra is ragaszkodva, a felebbvitel útjára lép, ezert szükségesnek láttuk, hogy erre az ügyre a belügyminister úr figyelmét már előre reáirányozzuk és oltalmához folyamodjunk. Minden kétségen felül áll, hogy a sertéshizlalda azon egészségtelen bűzös gyárak sorába tartozik, melyeket a székesfőváros határában az építésügyi szabályzat 315. §-a értelmében csak az e czélra kijelölt külön területen szabadj létesíteni. Kz az intézkedés integráns részét képezi azon övezeti beosztásnak, melyre az ország fővárosának rendezése és jö\ő fejlődése alapítva van. k beosztásban a budai kies hegyvidéknek, az a rendeltetés jutott, hogy amire különben már mintegy a természet praedestinálta — a százezreket s remélhetőleg nemsokára milliót számláló lakosság üdülő-
