Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1904, 1905 (Budapest, 1905, 1906)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1904 - VII. Csatornázás
— 44 — szakasz a melynek fontosságát az a körülmény emeli, hogy általa a körúti főgyűjtő összeköttetésbe hozatik a vészkiömlökkel ellátott dunaparti főgyűjtővel, téglából terveztetett cement vakolattal, betonpatkával és keramit- téglával burkolt fenékkel. A 339494-23 korona költséggel előirányzott építkezés az útvonal nagy forgalma miatt alagútszerüleg fog történni. A balparti mellek-gyujtóhalozatbol kiépült a VII kér. kis-zuglói és herminamezői területek mellékgyűjtője; előbbi a Csömöri-útnak Rón i-utcza és Mexikói út közötti szakaszában 763 méter hosszúságban 1-20/0*80 m. tojásalaku keresztszelvénynyel és 1 °/00 eséssel, utóbbi a Mexikói úton és pedig ez útnak az Erzsébet királyné úttól a Gyarmat-utczáig terjedő szakaszában 468 méter hosszban 0*9/0 6 m. tojásszelvénynyel és 2%0 eséssel, a (xyarmat-utczatol a Csömöri-utig terjedő szakaszában 278 méterhosszban 1*20/0-80 m. tojásalaku keresztszelvénynyel és 10/00 eséssel. Mindkét mellékcsatorna a III. sz. magas főgyűjtőnek a Csömöri-út és Mexikói út keresztezésében levő végpontjához csatlakozik. A dunajobbparti városrész csatornahálózatát illető jelentősebb mozzanatként felemlítjük, hogy az elmúlt evben hozzájárultunk a székesfőváros által bemutatott óbudai főgyűjtő csatorna és az ezzel kapcsolatosan létesítendő állandó jellegű szivattyútelep, továbbá az egyidejűleg kiépítendő mellekcsatoinak es veszkiömlo csatornák epitesere vonatkozó tervek és költsegvetesekhez, de ezek a tervek a ielsobb jóváhagyást nem nyerték meg. ^ A székesfőváros által bemutatott terven az óbudai főgyűjtő vonala a tanácsunk által 1897. évi 6069. sz határozatban elfoglalt álláspontnak megfelelően akként választatott meg, hogy az a Dara-utcza irányában tervezett kitorkolással a Lajos-utczát keresztezve a Zsigmond-téren, Bécsi-úton, Bokor-utczán, Hatar-utczan, Pacsirtamező-utczán, Pacsirta-utczán, Flórián- utczán, Vöröskereszt-utczán áthaladva a Laktanya-utczáig terjed; egyelőre azonban ennek a vonalnak csak a Vörösvári-útig terjedő részének kiépítését teiveztek, mert a hátralevő szakaszon a szabályozásnak megfelelő terület még nem áll rendelkezésre. A hegyi vizek levezetése kérdésének egységes megoldásáig ezeknek a Dunába vezetésére az eddigi csatornák meghagyatván, a főgyűjtő csak a lakott es csatornahálózattal ellátandó terület csapadék- és szennyvizeinek elvezetésére terveztetett. Ennek a feladatnak megfelelően állapíttattak meg a főgyűjtő egyes szakaszainak keresztszelvényei, oly feltevés mellett, hogy a főgyűjtő 1:1000 esésnél a beépített, sűrűn lakott területről, 25 mm-es záporesőt alapul véve, hectáronként 21 litert, a ritkán lakott területről hectáronként és másodperczenként 11 liter csapadékvizet, továbbá a sűrűn lakott területről hectáronként 200, a ritkán lakott területről hectáronként 100 lakosra eső (egy lakosra számítandó 200 liter napi fogyasztás után) és 10 óra alatt lefolyó szennyvizet elvezetni képes. Ezeknek a feltevéseknek megfelelően a főgyűjtő 217 méter hosszú !• szakasza, mely a Dunától a Lajos-utczai csatorna betorkolásáig terjed 5443 liter másodperczenként lefolyó vízmennyiségnek megfelelően, telt szelvénnyel számítva, 2-55/P70 m. tojásszelvénnyel, a Lajos-utczától a Határ- utczáig tér jedő 942 m. hosszú II. szakasza 3807 liter másodperczenkénti vízmennyiségnek megfelelően 2-25/1*50 m. tojásszelvénnyel, a Bécsi úttól a Vörös- vari útig terjedő 1200 m. hosszú III. szakasz 2602 1. vízmennyiségnek megfelelően 1 95/1 30 m., végre a Vörösvári úttól a Laktanya-utczáig terjedő 430 m.
