Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1904, 1905 (Budapest, 1905, 1906)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1904 - I. Szabályozás
15 — alap tulajdonát képező területet leltári becsórtóken engedjük át. noha a környéken az árak tetemesen magasabban állanak. Ebben az alakban a méltányosság minden mértéket megütő áldozatot hozunk a téli kikötőért, de a leltári becsórték megtérítéséről annál kevésbé mondhatunk le, mert ez az érték le van kötve a városszabályozási czélokra a kapott kincstári előlegeink fedezetéül. Hogy pedig ez a megtérítés az adott esetben minél könnyebb szerrel történhessék, ennek érdekében készpénz-fizetéshez nem kötjük magunkat, hanem készek vagyunk beérni azzal, hogy a részünkre adott kincstári előlegekből a téli kikötőhöz igénybe veendő terület becsórtóke javunkra leirassók és ilykópen a kiegyenlitós számviteli utón történjék. A székesfővárossal folyt tárgyalások eredményéhez képest megen- ui utc,za az gedtük, hogy Sonnenberg Imre az 1. kér. Alkotás-utcza és Kékgolyó-utcza Kékgoiyó-ut* között fekvő (1462—1475.) hrzi sz. telkén keresztül 6 öles utczát nyisson. cza köz* Ehhez a tulajdonos nemcsak a területet adta ingyen, de kötelezte magát arra is, hogy az utczát a hatóság által jóváhagyott terv s érint makadám- szerűen a saját költségén egy évi jótállással kiépiti. Elfogadta egyszersmind tulajdonjogának azt a korlátozását, hogy az uj utczára szolgáló telkein csak legfeljebb háromemeletes házakat szabad épiteni. Az a közúti vaspályái vond, mely a iobbparti lánczhidfőnél maAz APró,d ut- r r tt • ^ ^ t t ^ ^ cza kiszelcsicsonkán végződik, del felé a budai belső körúti vonalig meghosszabbitandó tése lóvén, a vonalvezetést a kereskedelemügyi minister úr úgy állapította meg, hogy a vasút a Várkert-rakpart igénybe vételével az Apród-utczán haladva torkoljon a szarvastóri vágányokba. Miután azonban az Apród-utcza csak 8 öl szélességgel volt a szabályozási tervbe beillesztve, a vasút miatt gondoskodni kellett arról, hogy az utcza majdan 10 ölre szólesittessék ki. Ezzel kapcsolatosan felmerült az az eszme is, hogy az Apród-utcza és a Döbrentei-tór sarkán fekvő 936. hr. számú telek, melyet az utcza kiszólesitóse némileg kedvezőtlenül érint, legnagyobb részében square gyanánt képeztessék ki, e parkocska mellé az Apród- és Döbrentei-utczák között a Szarvas-tér felé egy 3 méteres járda igtattassék be, mig a teleknek még megmaradó területe a szomszédos telekhez csatoltassók. Habár igy a helyzet város rendezési és különösen szépészeti szempontból kedvezőbben alakulna, mégis minthogy tetemes költséggel járó kisajátítást kellene végrehajtani, ami az elérni óhajtott czóllal nem állana arányban, minthogy másrészt a kérdéses sarok telek a szabályozás czóljára eleső terület elvonása után is még mindig eléggé czélszerüen lesz beépíthető, amint ezt számos, hasonló alakulásu telek beépítése gyakorlatilag igazolja, mindezeknél fogva kénytelenek voltunk az eszme megvalósításáról lemondani és csupán az Apród-utcza kiszélesítésére szorítkozni. A múlt évi működésünkről szóló jelentésünkben ismertettük azokat^0”^^4 a tárgyalásokat, melyek köztünk és a székesfőváros között az V. kér nök-utcza Pozsonyi út és a Szemólynök-utcza kiszólesitóse érdekében lefolytak. kiszélesítése. Reámutattunk ugyanis arra a két különböző álláspontra, hogy mig a magunk részéről minden számbajöhető érdek mérlegelése után elégségesnek találtuk, hogy a két út 20 méter széles legyen s az a terület, mely a kiszélesítésre a fővárosi pénzalap tulajdonát képező telkekből elvonatik, a túlsó oldalon az újpesti és Rudolf-rakpartból pótoltassák, addig a székes-
