Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1904, 1905 (Budapest, 1905, 1906)

Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1905 - II. A Halászbástya rendezése

25

jelentőségre emelkedett. Ennek köszönhető, hogy Tarkovich József minister- elnökségi államtitkár elnöklete alatt a pénzügyi, kereskedelemügyi, vallás- és közoktatásügyi ministerinm, a fővárosi közmunkák tanácsa, Budapest székesfőváros közönsége és a koronázó templom épitőbizottságának bevonásával a terv keresztülvitele érdekében vegyesbizottság alakult, mely 1895. november 8-án tartott ülésében egyetértő megállapodásra jutott.

A terhek arányos megosztásának czélzatából javaslatba hozta a bizottság, hogy a felvezető nagy lépcsőhöz szükséges területet a fővárosi közmunkák tanácsa szerezze meg, a nagy lépcsőnek, mint forgalmi szempontból szükséges közlekedési útnak megépítése a hozzátartozó architek- tonikus zárórészszel együtt, a székesfővárosnak legyen feladata, a bástyafalakat szegélyező folyósok és tornyok tekintetében pedig méltányossági alapon keresve a megoldást, a déli bástyakar, mely a Szent-István szobornak fogja közvetlen környezetét alkotni, az állam, — ellenben az északi kar a székesfőváros költségén épüljön, mindez a fővárosi közmunkák tanácsa egységes intézése alatt

Az érdekelt hatóságok a fenti javaslatokat változatlanul elfogadták, amit csakhamar a részletes kiviteli tervek kidolgozása követett. E tervek később némi módositást szenvedtek, részben pedig lényeges kiegészítést nyertek. A módosítás abból állott, hogy a bástyafalaknak egészben kővel való burkolása a költség redukálása okából mellőztetett; a kiegészités pedig azt czélozta, hogy az északi bástyafok a többi közül kiemelve, mint kilátó terraszohkal és díszes toronynyal legyen kiképezve.

Megemlítve, hogy e tárgyalások alatt s még 1896-ban a székes- főváros külön gondoskodott arról, hogy az ezredévi ünnepségek során a koronázó templomhoz várhatott nagy forgalom jobb lebonyolítása végett a nagy szabad lépcső — ha csak ideiglenes kiképzéssel is — a közlekedésre alkalmas állapotba jusson aminél különös gond fordittatott arra, hogy az értékes alkatrészek a végleges létesítménybe beolvadjanak, a kiviteli költségelőirányzat igy állapíttatott meg:

I. az állam költségén épülő résznél (a Jezsuita-lépcső átalakítása, a déli bástyafalban levő casamatta átalakítása, a déli bástya falainak részben kőburkolása, részben tatarozása, a déli bástya folyosóinak kiépítése, művezetői költségekkel) 301.239 korona 26 fillér;

II. a székesfőváros költségén létesülő részek után (a nagy lépcső hátralevő munkái, az északi bástya falainak . részben kőburkolása, részben tatarozása, az északi bástya folyosóinak kiépítése, az északkeleti nagy sarok- csoport megépítése, művezetői költségekkel) 635.919 korona 40 fillér; vagyis a két csoport munkái után együttvéve 937.158 korona 66 fillérben.

Miután Schulek Frigyes kiviteli terveit és költségelőirányzatát a ministerelnök úr 1898. május 26#-án 5133. sz. alatt, a székesfőváros közönsége pedig 1899, márczius 1-én és 2-án tartott törvényhatósági közgyűlésében 375. sz alatt elfogadta, a fővárosi közmunkák tanácsa az ügy további czélszerű intézésének előkészítésére és felügyeletére az érdekelt hatóságok kiküldötteiből vegyes bizottságot alakított, melynek néhai Rupp Imre ministeri tanácsos s utóbb Garancsy Mihály ministeri tanácsos elnöklete alatt tagjai voltak; a ministerelnök úr részéről Dr. Romy Béla ministeri tanácsos, a fővárosi közmunkák tanácsa részéről Hauszmann Alajos műegyetemi tanár, néhai Pucher József. építész, Garancsy Mihály min.