Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1904, 1905 (Budapest, 1905, 1906)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1905 - I. Szabályozás
vezett alagcsővonal helyén a kútak vizszine műszaki osztályunk jelentése szerint mintegy 60 méter mélységben van a talaj felszine alatt és igy a tervezett alagcsővonal csakis a felületi vizeket vezetné le, ellenben a csu- szamlás szempontjából veszélyes talajvizek irányítására befolyással nem volna. De aggályos is az alagcsővcnalnak a megcsúszott hegyoldal területén belül tervezett elhelyezése, mert a csuszamlás tovább terjedése esetén a csővonal egyes részei eltolódhatnának és csak nagyobb kimosásokra adhatnának okot. A csuszamlásban levő hegyoldal felfogásának minden esetre egyik leghathatósabb eszköze az alagcsövezés, mely lehetővé teszi a talajban mozgó vizek lefolyásának szabályozását és a csuszami ást előidéző káros kimosások megakadályozását : de annak a helyes keresztülvitelére, — mint azt a mérnöki hivatal is kifejti jelentésében, — szükség van a talaj és rétegviszonyok alapos ismeretére. A jelen esetben különösen fontos ezeknek a viszonyoknak az előzetes ismerete, mert osztjuk műszaki osztályunknak azt a véleményét, hogy a felhőszakadások alkalmával leeső, valamint a források alakjában a felszinre kerülő vizek nincsenek lényeges befolyással a csuszamlás előidézésére, amennyiben ezeket a meglevő vizárkok elég gyorsan elvezetik. — Úgyszintén nem tulajdonitunk fontosságot a csuszamlás szempontjából a veszélynek kitett területen tehát magában a Táborhegy oldalában tartósabb esőzésekből a talajba kerülő vizeknek sem, — egy kis katlanszerü besüpedéssekkel biró területrészt kivéve, — mert ez a terület gazdasági művelés alatt áll és a földbe jutó csapadékvizeknek egy jelentékeny részét felemészti a növénykultúra. Igen valószínűnek látszik, hogy a csuszamlást előidéző vizek legnagyobb részét a Táborhegy mögött fekvő repedésekben gazdag növénykultúrával nem biró dolomitos hegységben leeső^ és már ott a talajba kerülő, tehát onnét lefelé mozgó talajvizek képezik. Épen ez oknál fogva kívánatosnak tartjuk, hogy a Táborhegy csuszamlásban levő lejtője a Viharhegy tövéig fúrások, illetve kémlő lyukak segélyével a talaj minőségére és a talajvizek mozgására nézve alapos vizsgálatnak vettessék alá. A vizsgálatot nemcsak azért tartjuk szükségesnek, mert az eredmény útbaigazítást fog adni a csuszamlás tovább terjedésének megakadályozására, de szükségesnek tarjuk azért is, hogy annak eredményéhez képest megállapíthatók legyenek a csuszamlás veszélyeinek kitett területek, hogy azok az általános szabályozási terv megállapításánál kellőleg figyelembe vehetők, illetőleg már most a beépítésre alkalmas területek közül kizárhatók legyenek. Minthogy ezek a vizsgálatok és a ^zsgálatok eredménye alapján kidolgozandó terv végrehajtása előre láthatólag hosszabb időt fognak igényelni, a vizsgálatok végrehajtásától függetlenül, azok eredményének bevárása nélkül, egyrészt a Táborhegyet a Remetehegygyei összekötő dűlőéit nagyobb biztonsága, másrészt a csuszamlási folyamat lassítása szempontjából szükségesnek tartjuk, hogy az említett dülő-utnak a csuszamlási területbe eső szakaszában az ut vízlevezető árok jellege megszüntettessék és ahelyett a megcsúszott terület északi határa mentén az óbudai temető melletti árokba való betorkolással uj-vízlevezető árok létesittessék. Szükségesnek tartjuk továbbá ugyanebből a czólból, hogy a Viktória téglagyár területén az agyaggödör felett levő hepe-hupás területrész egyenletes lejtővel láttassák el.
