Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1903 (Budapest, 1904)
I. Szabályozás
14 — i ] 1 ] ] i 1 1 A szent-lörin- czi határ men tén utak elejtése. A rákospatak szabályozása lessék, s ez a kiszélesítés esetről-esetre, építkezések és telek rendezések ilkalmával történjék. A magunk részéről utaltunk azokra az okokra, melyek miatt a kiszé- esitésnek ezt a módját már az első alkalommal, nevezetesen 1899-ben nem íelyeselhettük. A Gizella-uton ugyanis elég széles járda mellett 6 20—6-50 interes kocsiút van és mivel ez az ut csak alárendelt forgalmi jelentőséggel bír, nem szenved kétséget, hogy jelenlegi szélességében a hozzáfűződő forgalmi igényeket teljesen kielégíti. Hangsúlyoztuk a székes-fővárossal szemben, hogy a Gizella-ut valami nagy forga.mi jelentőséggel már azért sem bírhat, mert a kerepesi-ut felől jövő, s a Váczi-út felé törekvő kocsiforgalom bizonyára a Hungária körúton fog haladni, és nem fog kerülővel e kőrútról a Stefána útra letérni, hogy azután a Gizella-uton haladjon tovább. Egyébként a székes-főváros újabb előterjesztése folytán műszaki osztályunk a helyszíni viszonyokat is huzamosabb időn át figyelemmel kísérte és arra a tapasztalatra jutott, hogy az útvonalon egyidejűleg 2—3 kocsinál több alig közlekedik. Megfontolást igényel továbbá az is, vájjon helyes-e, méltányos-e az ingatlanok tulajdonosait ily viszonyok mellett az összhang rovására megfosztani előkertjeiktől, melyeket a fennálló szabályok értelmében létesítettek? Ezekhez járul, hogy a székes-főváros a Gizella-út kiszélesitesét nem egyszerre, hanem esetről-esetre, telekrendezés, vagy építkezés alkalmával kívánja végrehajtani, ami, figyelemmel arra, hogy az útvonal számos telke már be van ép tve, s tehát újabb építkezés, vagy telekrendezés itt hosszú időn át csak szórványosan várható, — annyit jelentene, hogy a kiszélesítés minden valószínűség szerint évtizedeken keresztül sem lenne végrehajtva, s az útvonal, mely ma szabályos előkertek által van szegélyezve, — ki- és beugró vonalok által disztelemttetnék. Mindezeket a körülményeket a székes-főváros újabb megfontolásába ajánlottuk, oly hozzáadással azonban, hogy amennyiben a kiszélesítéshez ezután is ragaszkodnék, szándékának megvalósítása elé akadályt nem kívánunk gördíteni. f . . A X. kér. Gyömrői-út, magyar államvasut és a Szt -Lónnczi hatar "közé eső területen két 8 öles utcza volt a szabályozási tervbe felvéve, figyelemmel arra, hogy a székes-főváros a balparti fásítási övezetet fejleszteni fogja. , , , . Minthogy azonban a székes-főváros a fásítási övezet fejlesztesenek eszméjéről lemondott, s ezzel a tervezett két utcza szüksége és jelentősége is megszűnt, ennélfogva a székes-főváros előterjesztésére a szobán levő utczákat a szabályozási tervből töröltük. , . ■ A Rákospatak medrének szabályozását főleg két körülmény _ teszi ■szükségessé; az egyik az, hogy a patak Budapest határában nem bír az árvíz befogadására elegendő szelvónynyel. a másik körülmény pedig abban rejlik, hogy a patak folyásaüagy részben nem halad a völgy legmólyebbhajlasa >an. E két körülményhez járul a város szabályozás és rendezes erde ke, mely megkívánja hogy a Rákos patak a vidék szabályozási teivébe ossz hangzatosán beillesztessék. , űno , A szabályozási tervet a székes-fővárosi mérnöki hivatal meg 18.R-ben
