Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1902 (Budapest, 1903)
III. Terjedék-egyezmény
18 — rosi pénzalapot illetik; tartózkodik ettől azért, hogy magának módot tartson fenn arra, hogy az ellenkezőből viszont azt a következtetést vonhassa le, miszerint a magánosok telkeihez eső terjedókek vételárai a fővárosi pénzalapot illetvén, ennek folyamánya gyanánt a fővárosi pénzalapot terhelik a magánosok telkeiből eleső terjedókek kártalanítási árai is. Természetes azonban, hogy ez az utóbbi felfogás sem állhat meg. Az 1870. évi X. törvónyczikkben teljességgel nem lehet megtalálni annak az igazolását, hogy a terjedókek kártalanitása a fővárosi pénzalap kötelezettségét képezné, sőt a törvény dispositiói egyenesen kizárják e kötelezettség vélelmezését is. A 8. §. b) pontja rendeli, hogy a magán háztelkekhez csatolandó területek eladásából beveendő jövedelmeket a fővárosi pénzalap növelésére kell forditani. Ebből a székes-főváros jelzett állás foglalásában rejlő következtetésre jutni nem lehet, már azért sem, mert a ter- jedók-eladásokat a terjedókek kártalanításával kötve össze, az eredmény 30 óv tapasztalatai, de a dolog természetes rendje szerint is a fővárosi pénzalapnak nem növelését, hanem csökkenését jelentené, ami a törvény világos rendelkezésébe ütköznék. — Nem egyeztethető össze a terjedókek kártalanitása a fővárosi pénzalapnak az 1870. évi X t.-cz. 14. §-ának b) pontjában kitűzött feladatával sem, miután itt az egész fővárosra vagy egyes városrészekre kiterjedő nagyobb szabályozási munkák végrehajtásáról van szó, az egyes telkek elszigetelten felmerülő szabályozási esetei pedig a törvényben körvonalozott nagyobb szabályozásnak bizonyára nem minősit- hetők. — A terjedókek beváltása az 1870. évi X. t.-cz alkotása előtt is a községet terhelte. Ha a törvény itt valamit változtatni akart volna, azt egyenes rendelkezésbe foglalni bizonyára el nem mulasztotta volna. Ily direct rendelkezés nélkül ^ fővárosi, pénzalap kötelezettsége annál kevésbé állhat fenn, mert a törv'éby' alapihtentiójával és egész szellemével absolute össze nem egyeztethető*- \*cl Bármily tiszták’^egyenek is azpmban szerintünk ezek a kérdések, a székes főváros fentebb ismertetett íúágatartása felidézte annak a szükségét, hogy az ügy kóríhányhatósági döntéssel végre eligazitassók, mert sem a fővárosi pénzalapot, törvényellenes megröviditésnek, sem pedig a magánosokat annak a bizbAy sághak kitenni nem lehet, hogy ne tudják, miszerint elvett vagyonukért kr tartozik őket kártalanitani. Véleményünk szerint a fénforgó kérdések eldöntésére nem a törvényhozás illetékességébe tartozó törvény magyarázatra, hanem tisztán a fennálló törvények egyenes alkalmazására van szükség. Hivatkozva tehát az 1870. évi X. t. ez. 8. §-ának b) pontjára megfelelő intézkedést kértünk a m. kormány tol az iránt, hogy szabályozás következtében a magánháztelkekhez csatolandó területek árai a fővárosi pénzalapot illetvén, azok értékesítése e tanács illetékességébe tartozik minden vonatkozásában. Hivatkozva továbbá az 1881. évi XLI. t. ez. 21. §-ának második bekezdésére, hasonlókópen megfelelő intézkedést kértünk a m. kormánytól az iránt, hogy a háztelkekből építkezés alkalmával szabályozás czéljára elvont területeket a székes főváros tartozik kártalanitani. Ezek mellett megoldatlan marad az a kérdés, hogy mikor nem építkezésről, hanem egyelőre csupán telekrendezósről van szó, mi történjék azokkal a területekkel, melyeket a tulajdonos kártalanítás ellenében k
