Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1902 (Budapest, 1903)
I. Szabályozás
I. SZABÁLYOZÁS. * Műszaki osztályunk kidolgozta az I. kér. Sasad-, Hosszúrét-, Gazdagrét-, Őrmező- és Dobogódülő, továbbá a Madárhegy-, Őrsöd- és Péterhegy- dülő egy részének szabályozási tervét, benyúlva Budafok község határába is. — Az Őrsöd- és Őrmező-dűlőben levő keserű viz forrástelepek fejlődése ott építkezések szükségét idézte fel, melyek elintézésénél a szabályozási terv hiánya számottevő nehézséget okozott Ugyanez volt tapasztalható az Őrmező dűlőben megindult egyéb építkezéseknél is. Az aktualitás jellegét kölcsönzi a szóban levő szabályozásnak végül az a körülmény, hogy a Sasad- dülőben egy nagyobb complexusnak a tulajdonosa telkeit rendezni óhajtotta azon czélból, hogy ott a saját eszméje szerinti épitési mód alkalmazásával családi háztelepet létesítsen. E szabályozási tervnél számolni kellett természetesen a hegyi vizek levezetésének czélszerü megoldásával is és főleg ez a szempont tette szükségessé a tervet arra az egész területre kiterjeszteni, melyet az felölel. Áttérve a kérdéses szabályozási terv dispositions, első sorban azt a teret kivánjuk megemlíteni, mely a kelenföldi átló-utnak budaőrsi-uti torkolatánál van tervezve 100 mtr. szélességben és 205 mtr. hosszúságban, góczpontját képezve az ide torkoló fő utaknak, melyek szervesen kapcsolják össze a kelenföld úthálózatát a most szabályozás alá vett vidék kifejlesztendő úthálózatával, továbbá a Szóchenyi-hegygyel, másfelől pedig a székes-főváros által megvásárolt budakeszi erdővel. Az említett térből indul ki nevezetesen az a 35 mtr. széles út, mely a Sasad-menti völgyön húzódik kex-esztül s a farkas völgyet átszelve jut a Széchenyi-hegyre. A térből kiinduló másik fő-ut szintén 35 mtr. széles és a Magasut alatti völgyben haladva a budakeszi erdőbe vezet. E két út szélességi méretének megállapításánál az a szempont volt irányadó, hogy az út testében a hegyi vizet vezető árok is helyet találjon. Az utak emelkedése az 5°/ü-on általában alul van; csak a Magasut alatt elvonuló út két rövid szakaszánál fordul elő, hogy az emelkedés eléri, de meg nem haladja az 5%-ot. Ezek az emelkedési viszonyok mindkét fő utat alkalmassá teszik közúti vasút létesítésére. Mindkét fő útnak kapcsolata van nemcsak a kelenföldi átlós-uttal és a budaörsi-úttal, hanem déli irányban úgy a Kelenfölddel, mint az Őrmező és Őrsöd-dülökkel, sőt Budafok községgel is. E kapcsolatot alkotják azok a fő útvonalak, melyek az Őrmező-dűlőt átlós irányban szelik át. Szélességük ugv van tervezve, hogy a hegyi vizek azon része, mely a Farkasvölgyből és a Magasút alatti völgyből jön s jelenleg a kelenföldi átlós1* Sasad-dülö éí környéke.
