Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1901. évi működéséről - IV. Katonai laktanyák beváltása
21 tosan azzal a megegyezéssel, mely a már említett szabályozási terv szerint keletkezett utak, terek és parkok műszaki kiképzésére és berendezésére vonatkozólag a magy. kir. pénzügy minister ur és a szék es-fc város között időközben olyképen jött létre, bogy a magy. kir. pénzügyminister urnák 1900. évi május 13-án 31344. sz. alatt kelt leiratában foglalt egyezségi ajánlatot Budapest székes-főváros közönsége 1900. évi junius 6-án 804. sz. alatt hozott közgyűlési határozatával egész terjedelmében változatlanul elfogadta. Éhez képest. 1. Az újépület tömbjére megállapított szabályozás szerint keletkezett utakat, tereket és parkokat — beleértve a földalatti közművek létesítését is — Budapest székes-főváros közönsége tartozik kiépíteni és rendezni, még pedig azon tervek szerint, melyek ide vonatkozólag az illetékes hatóságok által törvényszerüleg megállapittattak, illetve megállapittatni fognak. 2. A felmerülő költségekből: a) az utakra és terekre eső vízvezeték költségei, b) a légszeszcsövek költségei és c) a kábelfektetési költségek a magyar királyi kincstárt egyáltalán nem terhelhetik. 3. Az utak, utczák és terek építéséből és burkolásából a parkok előállításából a parkok vízcsőhálózatából és a közcsatornák építéséből felmerülő költségekből a magán tulajdonosok által az e részben fennálló szabályrendeletek értelmében viselendő hozzájárulási összegek levonandók és e levonás után nyerendő tiszta költségnek felét a magyar királyi kincstár Budapest székes-főváros közönségének megtéríteni tartozik. 4. A magyar királyi kincstár által az előző pont értelmében viselendő költségösszeg Budapest székes-főváros közönsége és a tóvárosi közmunkák tanácsa között megejtendő részletes elszámolás utján fog meghatározhatni és Budapest székes-főváros közönsége javára hivatalos bélyegtelen nyugta ellenében kifizettetni. VII. A XII. tüzérségi hadosztálylaktanya, tüzérségi raktárak és élelmezési főraktár építésének czéljára Budapest székes-főváros közönsége ezennel eladja a magyar királyi kincstárnak, a fővárosi közmunkák tanácsa pedig fent kitett minőségében a magyar királyi kincstár nevében és részére megveszi: 1- ször Budapest székes-főváros pesti részének 14844 sz. telekkönyvi betétében A 1. (-7304~r7--8- -nij~7308-) hrzi sz. alatt foglalt a X. kér. Lapos dűlőben fekvő 18973 00 [ü-ölnyi telket; 2- szor Budapest székes-főváros pesti részének 14846 sz. tkvi betétében A 1. (Z304-7308. '±04-73°, j jjrzj sz> aiatt foglalt, a X. kér. Lapos dűlőben fekvő 6129*00 [ü-ölnyi telket; 3- szor Budapest székes-főváros pesti részének 14847 sz. tkvi betétében ^ 7304-^80«. 7I?4~a7308-) hrzi szám alatt foglalt a X. kér. Lapos dűlőben fekvő 11981*38 G-ölnyi telket, még pedig mind a három telket az 1894. évi XX. t.-cz. 3. §-án alapuló kikötéshez képest a székes-főváros 1892 évi vagyon leltárában
