Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1899. évi működéséről - II. Az uj hidakkal kapcsolatos rendezés

— 39 —

akkor a leghatározattabban s véglegesen megtagadtuk, amikor még csak közvetve, abban az alakban merültek fel, bogy a t. Közönség vonakodott elfogadni azokat a feltételeket, melyeket a nagyméltóságu ministerel nők ur az 1895. évi julius hó 30-án 2433. sz. alatt kelt leiratában felsorolt Történt pedig a kártéritési igények megtagadása az érvek tüzetes kifejtésével, melyeket a t. Közönség meg nem erőtlenitett, sőt ebben az irányban kísérletet sem tett. Ilyen körülmények között a t. Közönség, ha nem is mondott le kártéritési igényeiről, itt többé nem függő, hanem eldöntött kérdéssel, meghaladott állásponttal állunk szemben.

Hátra van még az utolsó szempont, melyet az átirat abból construál, hogy a kigyótéri két tömböt eladtuk s azok most beépülnek. Ehhez az eladáshoz azonban kétségtelen jogunk volt, épigy kétségtelen joga van a vevőnek ahhoz, hogy építkezzék. De ha ennek az ellenkezője nem állítható, s ha e jog gyakorlásával senkinek a joga érintve, vagy éppen sértve nincsen, úgy lehetetlen belátni, mint épülhetne fel az eladás és az építkezés körülményén az a kártéritési igény, melyet a t. Közönség érvényesíteni iparkodik. Hiszen ez a körülmény a t. Közönséget még csak meg sem lephette, mert tudnia kellett, hogy a saját szabályozási terve a kérdéses telkek megalakulására fog vezetni s azoknak rendeltetésükhöz képest ki kell épülniök. Nem nyújthat alapot a kártéritési igényhez 1898. évi február hó 3-án 629. sz alatt kelt megkeresésünk sem, melyben kértük, hogy a régi városházának eltávolításáról 1900. évi májusig gondoskodni szíveskedj ók. Azok a feltevések, melyeket a 368(899. kgy. sz. átirat nekünk e részben tulajdonítani törekszik, tőlünk egészen távol állanak és azok ellen joggal szabadkozhatunk, utalva a nagy méltóságú ministerelnök ur 1896. február hó 22-én 3587. sz. alatt kelt leiratára és 1896. február hó 27-én 1058. sz. alatt kelt átiratunkra, melyekben világosan ki van jelentve, hogy a szabályozásból mi csak azt fogjuk keresztülvinni, amit a régi városháza és a templom érintése nélkül keresztülvinni lehetséges. Sőt hozzá van e kijelentéshez téve az is, hogy a szabályozás tovább fejlesztése a székes főváros feladatát fogja képezni. Említett megkeresésünk tehát nem a reánk erőszakolni kívánt feltevésekre, hanem a székes-főváros ezen feladatára van alapítva, mely a városháza eltávolítása tekintetében immár teljesen megérett a kivitelre, — mert — mint előre figyelmeztettük — a Kigyó- utcza déli házsorának helyén alakuló uj telken építendő bérpalota járdája a mai városház-utcza kocsi-utját egészen elfoglalván, a Váczi-utcza és a Lipót-utcza közle-