Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1899. évi működéséről - II. Az uj hidakkal kapcsolatos rendezés
— 37 — a t. közönség ehhez, szemben a kérdéses áldozatokat nem igénylő eredeti tervvel olyan szabályozást óhajt^ melylyel ezek az áldozatok és terhek vele járnak. A nagyméltóságu ministerelnök ur 1896. február hó 22-én 3587. sz. alatt kelt válaszában tüzetesen kimutatta, hogy ez az okoskodás nemcsak méltánytalan, de merőben tarthatatlan is. Méltánytalan azért, mert ha már az állam hidat épit, nem kivánható tőle, hogy ezen felül a várost is szabályozza, ez csak a községnek képezhetvén feladatát; és midőn a kormány ennek daczára a főváros költségesebb szabályozási tervének kivitele érdekében kilátásba helyezte, hogy viseli ama 400.000 frtot, mely a kikötött feltételek teljesítése esetén is még mindig fedezet nélkül állott, ebben oly segedelmet kinált a székes-fővárosnak, melyre az 1893. évi XIV. t.-cz. alapján igényt bizonyára nem támaszthatna. Tarthatalan pedig a jelzett álláspont azért, mert fel sem tehető, hogy városszabályozás czéljából elmozdítandó városi ingatlanokért az állam valamely kártalanítást adj on avagy uj templomot építtessen s legkevésbbé tehető fel, hogy kisajátítsa az állam a kegyesrendiek tömbjét, melyre tulajdonkép nem a szabályozás miatt, hanem arra a czélra lenne a fővárosnak szüksége, hogy helyet nyerjen az uj templom építésére. Ezek folyományaként a kormány egyrészt feloldva érezte magát az alól, hogy a székes-főváros szabályozási tervének kivitelére bármely többköltséget viseljen, másrészt kénytelen volt visszatérni, arra az álláspontra, melyet a költségek kérdésében az 1893- évi XIV. t.-cz. szab eléje; egyébként pedig a szabályozás megállapítását a törvény szerint illetékes hatóságokra bízta. Részünkről tehát ezen az alapon vettük tárgyalás alá a t. közönség által kívánt szabályozási tervet s ahhoz 1896. évi február hó 27-én 1058. sz. alatt kelt átiratunkkal bizonyos, a t. közönség által is elfogadott módosítással hozzájárultunk; egyszersmind értesítettük azonban, hogy az eskütéri híd építésével egyidejűleg annyit fogunk ezen tervből keresztülvinni, amennyit a régi városháza és a templom fennállása mellett végrehajtani lehetséges; a szabályozásnak és a rendezésnek a városháza és a templom eltávolításával leendő további fejlesztése és teljes kiképzése pedig a székes-főváros gondjaként a jövő feladatának marad. Az 1896. évi április hó 1-én 434. kgy. sz. alatt kelt határozat szerint a t. Közönség megnyugodott abban, hogy a szabályozásból mi csak annyit fogunk végrehajtani, amennyit fentebb megjelöltünk. Ugyané határozat
