Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1897. évi működéséről - XI. Vasútak
Mivel pedig a Fehórvári-útnak a Ferencz-József-hidtól a budai külső-körutig terjedő szakasza még nincs mindenütt 18 öl szélességre kibővítve, ama kívánságunknak adtunk kifejezést, hogy addig is, mig ez a terv megvalósul, e vasút a Fehérvári-útón, ideiglenesen egy vágánynyal féktettessék le, mihez képest megállapittatott, hogy az a 0.1 szelvényig s innen tovább az F00 szelvényig a F ehér vár i-ú ton kifelé, a jobboldalon levő házvonaltól 9"60 m.-re, a jobboldali vágány végleges helyén ópi- tendő meg olyképen, hogy a 0'4— 05 szelvény közt, a gyalogsági laktanya telke mentén, hol az útterület már meg van szerezve, egy kitérő lótesit- tessók, — az Atlós-úton pedig a vasút vonala a végérvényes minta- szelvény szerint helyezendő el. A végleges vágányok úgy a 18 öl széles F e h é r v ár i-ú t o n, mint a 18 öl széles Átló s-ú ton általában, az elágazó váltók és keresztezések után 3'60 m. tengelytávolsággal, a szélső vágány tengelye a szegélykőtől 3*50 m.-re, a szabályozási vonaltól pedig 10'50 m.-re vezetendők. Némely függő kérdések tisztázása végett, a kelenföldi villamos közúti vasút fehérvári-úti szakaszának (0—9/11. szelv.), valamint a vasút külső részén, a m. á. v. budaeörsi útáthidalása alatt vezetendő vonalrósznek közigazgatási pótbejárása vált szükségessé és ezen a bejáráson pótlólag még megállapittatott, hogy a Ferencz-Józse f-hid előtti téren a vágányok a budai 1) e 1 s ő-k ö rúti vonalhoz csatlakozzanak és pedig olyképen, hogy az elágazó váltók a hidfőnél levő vámházak homlokvonalán kivül essenek. A m. á. v. áthidalás alá a vágányok ellenivekben és oly módon vezetendők, hogy az áthidalás alatt a balvágány tengelye az áthidalás ellen- falától 3‘00 m. távolságra, a két vágány tengelye pedig egymástól 6’00 m.-re feküdjék. Ugyanitt az útpálya akként szabályozandó, hogy a villamos vasút sinfeje és a hid vasszerkezetének alsó éle között mórt nyilt magasság legalább is 4‘45 m. legyen. Ezen az alapon az engedélyezési tárgyalás 1897. deczember hó 27. és 28-án megtartatott s a Lipótmezőre tervezett vonal költségeivel együtt, mindkét vasútra összesen három millió frbnyi részvénytőke állapíttatott meg. — 65 — A Lipótmezőre, illetőleg a hűvösvölgyi népligetbe vezető vasút. E vasút megépitósónek ügye 1888. óta foglalkoztatja a hatóságokat. Kezdetben Házmán Ferencz és érdektársai a Szép- Ilonától a Lipótmezőn keresztül a N y é k e r d ő i g gőzmozdonyú vasutat terveztek, melynek közigazgatási bejárása 1888. augusztus havában meg is tartatott, sőt a tervező már a közuti-vaspálya-társasággal peage-egyezsógre is lépett a czólból, hogy vonatai a zugligeti vonalon egészen a lánczhidig közlekedhessenek. Ennek daczára a tervezet pénzügyi nehézségek miatt nem volt megvalósitható. Az 1895- óv folyamán D r. Nagy Jenő és érdektársai újabb tervezettel léptek föl és noha ennek a közigazgatási bejárása is megtartatott, a törekvés akkor sem vezetett sikerre. Időközben létrejött a lóvasúti vonalak átalakítására vonatkozó szerződés, melyben a közúti-vas9
