Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1901. évi működéséről - VIII. Csatornázás
— 49 mély folyóka (cunette) helyeztetett el. A szelvény szállító képessége 1:2500 esés mellett 6.5 köbméter, a melynek lefolyási sebessége 1.19 méter. A IV-ik szakasz hossza 874’S méter, belső keresztmetszete egy 2.35 méter átmérőjű kör által adódik meg, a melyben az 1.0 méter széles és 0.6 méter mély folyóka oldalt van elhelyezve a szakasz könnyebb járhatóvá tétele czéljából. A szelvény szállító képessége 1:2500 esés mellett másodperczenként 3.602 köbméter, melynek lefolyási sebessége 1.027 méter. Az Y-ik szakasz hossza 662.0 méter, belső keresztmetszete tojás- alakú 2.1 méter magassággal és 1.4 méter szélességgel. Ennek a szelvénynek szállító képessége 1:2500 esés mellett másodperczenként 1.83 köbméter, a mely 0 94 m. sebességet fog elérni. A Yl-ik szakasz 502 méter hosszú, 0 95 méter magas 0.63 méter széles tojásszel vény nyel és 1: 500 eséssel bír. Az előzőkben ismertetett főgyűjtő szakaszok részleteikben és fel- szerelési tárgyaikat illetőleg általánosságban megegyeznek a már kiépített szakaszokkal. Csolnakház kettő vétetett fel a két különböző méretű folyókával ellátott főgyűjtő szakasz részére: egyik az Országbáz-tóren, másik a Klotild-utcza torkolatánál a rakparton. Yészkiömlő szintén kettő terveztetett és pedig az egyik a jelenlegi Széchenyi-utczai csatorna felhasználásával, a másik a Margithid déli oldalán építendő csatornával, illetve kitor- kolással kapcsolatban mint önműködő vószkiömlők. A most elfogadott részletes tervek és az eredetileg jóváhagyott általános csatornahálózati tervek között többféle eltérés van. 1. A szakaszbeosztás változást szenvedett azáltal, hogy a második szakasz, mely az eredeti terv szerint az Eötvös-térig terjed, most a Petőfi- tér éjszaki oldalán az eddig kiépült részben fog végződni és onnét a főgyűjtő már mint kisebb szelvényű Ili. szakasz halad tovább. Ezt a változtatást indokolja a Mária Yaléria-utczai mellékgyűjtő megtartása, a melyet az eredeti terv értelmében el kellett volna távolitani. 2. A gyűjtő főiránya általánosságban megegyezik az eredeti tervben elfogadottal, csupán kisebb eltéréseket tüntet fel. Ilyen a Ill-ik szakasz Petőfi-tér és Yigadó-tér közötti részében a Corso-ut tengelyétől való eltérés egészen a rakpartfal mellé helyezett csatornával, a mely lehetővé teszi a Ferencz József földalatti vasút kiépitését a Petőfi-tórig. 3. A részletes tervezet megtartotta a főgyűjtőre eredetileg megállapított 1:2500 esést; csupán a VI. szakaszt, a mely normális utczai csatorna méreteivel terveztetett, látta el ettől eltérő 1:500 eséssel. 4. A főgyűjtő szelvényét, illetőleg a TTT-ik és Y-ik szakasz változatlanul megmaradt, a IY-ik szakasz csekély változást szenvedett, de csupán a szelvény alapját illetőleg, a mennyiben annak könnyebb járhatóvátétele végett a folyóka oldalt nyert elhelyezést; ellenben lényegesen megváltozott a Yl-ik szakasz szelvénye, mely szakasz az uj tervezet szerint már nem úgy, mint főgyűjtő, hanem méter tojásszelvényű mellékcsatornaként fog kiépittetni, miután a Yáczi-ut és a Dunapart közé eső városrészt az újabb tervek és részben már végrehajtott csatornák elrendezésénél fogva nem a Dunaparton, hanem a Visegrádi és Wahrmann-utczákban épülő mellékgyűjtő fogja vízteleníteni. Már a megelőző évi jelentésünkben megemlékeztünk a Vámház7
