Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1901. évi működéséről - VI. Vasutak
kívánt útátjárókon felül még a kettészelt telkeknél is 3—3 m. széles útátjárók létesittessenek. Ezek alapján a kereskedelemügyi minister ur, a lefolyt évben az építési engedélyt csupán az l-f-20 m. szelv. tői kezdődőleg a 15 + 60 m. szelv.-ig terjedő vonalra nézve hagyta jóvá és utasította a vasúttársaságot, hogy a 15+60 m. szelv.-től a végpontig terjedő szakaszra, továbbá az ideiglenes végállomásra, valamint a 8=10 m szelv.-nél építendő 1.00 m. nyílású átvezetőre és a 21/27 szelv. között, a pálya jobb oldalán szükséges árok szabályozásra, végül a 0/1 = 20 m. szelv. közt, a Krisztina-körut és Alkotás-utcza találkozásánál szükséges vágány kapcsolatokra újabb terveket mutasson be. E fölhívásnak a vasúttársaság a következő, 1 902. évben eleget tévén, a helyhatósági engedély a második vonalszakaszra is, hozzájárulásunkkal megadatott s a vasút építése megkezdetett. A Farkasréti temetőhöz vezető villamos közúti vasútnak, a keresztény temetőtől a zsidó temetőig való meghosszabbitása. A budapesti közúti vaspálya társaság a lefolyt évben, e vasút meghosszabbítás terveit bemutatta, melyek szerint e vonalszakasz egy vágánynyal a jNemetvölgyi-uttal párhuzamosan tervezett uj utón, majd pedig a Nómet- völgyi-ut folytatásában haladna a zsidótemető bejáratával szemben levő térig, a hol végállomás, illetőleg végkitórő lótesittetnók. A székes-főváros ezt az utat mindenekelőtt 10 ölre kívánja szólesbiteni, mert az most a legtöbb helyen alig 3°—4° széles; a tervezett egy vágányt pedig akképen kívánja elhelyezni, hogy az a 3’50 m. szélességű járda szélétől 4.18 m. tengelytávolságra essék, miáltal annak idején a második vágány tőle 3.60 m. tengelytávolsággal lesz elhelyezhető, úgy hogy mindkét vágány az ut közepére jusson. A székes-főváros közönségének idevonatkozó határozatához hozzájárulván, azt felsőbb jóváhagyás végett a belügyminister úrhoz terjesztettük föl; egyidejűleg megkerestük a székes-fővárost, hogy a szóban forgó ut szabályozásra vonatkozó térrajzot kiállítani és előterjeszteni szíveskedjék. Mivel pedig a vasút hosszszelvénye nem volt teljes harmóniában a megállapított- végleges utszin magasságokkal, hangsúlyoztuk, hogy a vasútépítéskor, a végleges utszin magasságok pontosan betartandók lesznek. A szóban forgó ut szabályozására vonatkozó térrajzot a székes- főváros közönsége a következő, 1902. óv február havában, hozzájárulás végett elénk terjesztette s azt a magunk részéről is elfogadtuk és végérvényesen megállapítottnak jelentettük ki. Az Erzsébetkirályné-úti villamos közúti vasút. A budapesti közúti vaspályatársaság a székes-fővárossal kötött területhasználati szerződésének 9. §. A) 2. pontja értelmében kötelezettséget vállalt arra, hogy ezt a vasút voualat a Hermina-uti vonalból kiágazókig
