Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1901. évi működéséről - IV. Katonai laktanyák beváltása
19 — tényleg megtéríttetett és ezt Budapest székes-főváros közönsége e helyütt külön is elismeri és nyugtatja. V. Mintán a Károly laktanyára vonatkozó adásvételi jogügylet a fentiek szerint létrejött, az 1894. évi XX. t.-cz. 3. §-a értelmében a Gellérthegyi erőd ingyen megy át Budapest székes-főváros közönségének tulajdonába oly kikötéssel, hogy a Gellérthegyi erődöt lebontatja s a Gellérthegyen katonai megtigyelő és táviró állomás létesítését minden ellenszolgáltatás nélkül megengedni tartozik. A további részletek azon vegyes bizottság tárgyalásának képezték anyagát, mely a budapesti Károly laktanya Újépület, Flórián, laktanya, József laktanya és a Gellérthegyi erődnek, a cs. és kir. közös hadügyi kormányzattól átvétele iránt kötendő egyezmény ügyélten a magyar királyi pénzügyministerium, a fővárosi közmunkák tanácsa, a cs. és kir. 4. hadtestparancsnokság és Budapest székes-főváros küldötteiből alakíttatott. E vegyes bizottság 1897. szeptember 25-én felvett jegyzőkönyve szerint a Gellérthegyi erődre vonatkozólag az érdekelt tényezők között a következő egyetértő megállapodások jöttek létre: 1. Tartozik a székes-főváros az erődön oly átalakításokat eszközölni, melyek által az erődjellegét elveszti. Azok, a tervek és javaslatok, melyeket a székes-fővárosi tanács 1897. évi márczins 18-án j897j-- sz. a. kelt átiratával e részben a fővárosi közmunkák tanácsa elé terjesztett, a cs. és kir. 4. hadtestparancsnokság által észrevétel nélkül elfogadtattak, mint erről a fővárosi közmunkák tanácsához 1897. évi junius 21-ér 1 1489/B. A. sz. alatt intézett átirata tanúskodik. A kérdéses tervek és javaslatok szerint tehát az erőd körfalai fentartatván, egyelőre csak azok az átalakítási és bontási munkák foganatositandók, a melyekre az erődjelleg megszüntetése végett okvetlenül szükség van. 2. Mig ezek az átalakítási és bontási munkák végre nem hajtatnak, addig a katonai hatóság részére fenmarad az a jog, hogy az erődöt megszállva tarthassa, de a székes-főváros az erődjelleg megszüntetésére szükséges munkálatokat az 1897. október hó 29-dikére kitűzött átadás után tetszése szerint bármikor megkezdheti s mihelyt azok annyira haladtak, hogy a kérdéses építmény nem lesz többé erődnek tekinthető, a katonai hatóság a megszálló őrséget azonnal bevonja. 3. Igénye van a katonai hatóságnak arra, hogy tábori táviró és megfigyelő állomás czéljára a Gellérthegyen részére 25□ mtrnyi terület jelöltessék ki, még pedig ott, a hol ahhoz czélszerüen hozzá lehet férni. E részben az a megegyezés jött létre, hogy addig, mig a Gellérthegyi erőd mi ez ólra való felhasználásának kérdése és ennek kapcsán a környék szabályozása gyakorlatilag végleges megoldást nem nyer, a székes-főváros a közlekedés igényeinek szem előtt tartásával ideiglenes, azután pedig végleges helyet fog a katonai táviró és megfigyelő állomás számára kijelölni. A katonai hatóság ide vonatkozó joga telekkönyvileg bekebelezendő szolgalom utján biztosítandó. A tábori táviró és megfigyelő állomás czéljaira ekként biztosítandó területen a katonai hatóság semminemű építményt nem 3*
