Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1901. évi működéséről - IV. Katonai laktanyák beváltása
18 A fővárosi közmunkák tanácsa az I. pontban körülirt ingatlant tartozékaival együtt Budapest székes-főváros közönségének tulajdoni birtokába tényleg már átadta, viszont Budapest székes-főváros közönsége a kérdéses ingatlant s tartozékait -tulajdoni birtokába tényleg már átvette és pedig két részletben. Az átadás, illetve átvétel a két hatóság részéről kiküldött megbízottak által eszközöltetett, részint 1897. november 3-án részint 1898. november 3-án mind a két alkalommal az illető év november 1-től számított joghatállyal. Erről úgy 1897. november 3-án mint 1898. november 3-án az átadás, illetve átvétel tárgyát képezett ingatlanrészeket feltüntető vázrajzokkal felszerelt tüzetes jegyzőkönyv vétetett fel, mely két rendbeli jegyzőkönyv egy-egy eredeti példánya külön-külön a fővárosi közmunkák tanácsa, illetőleg Budapest székes-főváros közönségének levéltárában van elhelyezve. Ezen jegyzőkönyveket az egyezményes hatóságok a jelen egyezmény kiegészitő részeinek kölcsönösen elismerik, annak cons tatái ásával, hogy Budapest székes-főváros közönsége 1898. november 1 -je óta immár az egész károlylaktanyai ingatlannak és tartozékainak tényleges birtokában és haszonélvezetében van. II. III. Az adásvétel tárgyát képező ezen károlylaktanyai ingatlan után járó és bármi néven nevezendő közterheket Budapest székes-főváros közönsége köteles viselni, és ugyan az 1897. november 3 án átvett részek után az 1897. október 31-ét követő időre járó közterheket, a többi részek után pedig az 1898. évi október 31-et követő időre járó közterheket. IV. Azon előzetes megállapodásokhoz képest, melyek a magyar királyi pénzügyminister ur és Budapest székes-főváros közönsége között a Károly laktanya eladása, illetve vétele iránt létrejöttek volt, Budapest székes- főváros közönségének a Károly laktanyából 1897. november 3-án a katonai igazgatás részéről közbejött akadály miatt kisebb rész adatott át, mint a mennyire igénye lett volna; másfelöl az átadott helyiségek is részben bérlettel voltak terhelve. A székes-főváros közönségének e két jogczimen a magyar királyi kincstár ellenében támasztott kártérítési igénye az egyezményes hatóságok részéről kiküldött vegyes bizottság 1899. január 5-én kelt, a székes-főváros által sz. közgyűlési határozattal, a magyar királyi pénzügyminister ur által pedig 1-^ sz. leirattal jóváhagyott jegyzőkönyvének tanúsága szerint oly értelemben nyert megoldást, hogy a székes-főváros szóban forgó kártérítési igénye mind a két jogczimen együttesen 2G623 frt 31 kr. vagyis 03246 korona 62 fillérben állapíttatott meg, mely összeg a fővárosi közmunkák tanácsa által a székes-főváros javára 1899. évi augusztus 10-én
