Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1901. évi működéséről - IV. Katonai laktanyák beváltása
IV. A katonai laktanyák beváltása. t A katonai laktanyáknak az 1894. évi XX. t.-cz. alapján foganatba vett beváltásánál, azon kivül, hogy e nagyszabású műveletnek a város rendezésére és fejlődésére amugyis mérhetetlenül üdvös hatása van, a székesfőváros közönsége főleg a volt Károly-1 aktanya megvételével, de egyébként is több vonatkozásban jogilag válván érdekeltté, az egész műveletnek, őt illető összes vonatkozásai az itt következő egyezményben nyerték lebonyo- litásukat. Egyezmény mely vonatkozással a székes-fővárosi Újépület, a Károly-, József- és Flórián laktanya és a Gellérthegyi erőd értékesitéséről szóló 1894. évi XX. tör- vényczikkre, egyrészről a magyar királyi pénzügyminister ur megbizásából és nevében a tőle 1894. évi augusztus 16-áról 58S41. sz alatt vett leirat alapján a magyar királyi kincstár képviseletében eljáró fővárosi közmunkák tanácsa, másrészről Budapest székes-főváros közönsége között 1894. évi február 21. és folytatva február 22-én tartott törvényhatósági bizottsági közgyűlésében 204. sz. alatt hozott határozata alapján és pedig a fővárosi közmunkák tanácsa részéről a magyar királyi pénzügyminister ur jóváhagyásának fentartásával a következőkben jött létre: I. A fővárosi közmunkák tanácsa fent kitett minőségében a magyar királyi kincstár nevében eladja Budapest székes-főváros közönségének, Budapest székes-főváros közönsége pedig megveszi a székes-főváros pesti részének 526. számú tkvi betétében 527. hrzi szám alatt felvett, a magyar királyi kincstár nevén álló, a IV. kér. Károly-körut, Károly-utcza, Gránátos- utcza (most már Városliáz-utcza) és Itostély-utcza (most már Gerlóczy utcza) közt fekvő, úgynevezett Károly laktanyát, tehát a telket a rajta levő összes épületekkel és tartozékokkal együtt összesen 1 1.200.000 szóval Tizenegymilliókettőszázezer koronában megállapított áron. 3
