Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1901. évi működéséről - III. Terjedék-egyezmény
Egyébként pedig fenntartják a székes-főváros részére a teljes szabadságot jogainak úgy az 1870. évi X. valamint az 1881. évi XLL t.-czikkek alapján leendő korlátlan órvényesitósére. A fővárosi közmunkák tanácsa képviselői erre a következőket veszik jegyzőkönyvbe: A magánosok telkeiből ópitkezós folytán szabályozási czólra eleső terjedókeket kártalanítani a fővárosi pénzalap s igy a fővárosi közmunkák tanácsa nincs köte- • lezve. Es habár a kérdést úgy ezen oldalról, mint azon messzebb menő igények szempontjából is, melyeket a székes-főváros azzal kapcsolatba hozott volt, már az 1890-iki tárgyalások alkalmával megvilágították, habár továbbá akkor tüzetesen kifejtett álláspontjukra most egyszerűen hivatkozhatnának annálinkább mert ezt az álláspontot a fővárosi közmunkák tanácsa plénuma az egyezményt jóváhagyó záradékában kifejezetten s mindenben magáévá tette, mert másfelől akkori érveléseiket a székes-főváros képviselőinek mostani állás foglalása sem erőtleniti meg: mindamellett ezúttal sem mellőzhetik kiemelni azon lényegesebb szempontokat, melyeknek az eddig egyezménynyel rendezett kérdés megítélésében döntő fontosságuk van. Az 1870. évi X. t.-czikkben teljességgel nem lehet megtalálni annak az igazolását, hogy a terjedékek kártalanítása a főváros pénzalap kötelezettségét képezné, sőt a törvény dispositiói egyenesen kizárják e kötelezettség vélelmezését is. A 8. §. b) pontja rendeli, hogy a magán háztelkekhez csatolandó területek eladásából beveendő jövedelmeket a fővárosi pénzalap növelésére kell fordítani. Ebből a székes-főváros képviselőinek mostani állásfoglalásában rejlő következtetésre jutni nem lehet, már azért sem, mert a terjedek eladásokat a terjedékek kártalanításával kötve össze, az eredmény 80 év tapasztalatai, de a dolog- természetes rendje szerint is a fővárosi pénzalapnak nem növelését, hanem csökkenését jelentené, ami a törvény világos rendelkezésébe ütköznék. Nem egyeztethető össze a terjedékek kártalanítása a fővárosi pénzalapnak az 1870. évi X. t.-czikk 14 §-ának b) pontjában kitűzött feladatával sem, miután itt az egész fővárosra vagy egyes városrészekre kiterjedő nagyobb szabályozási munkák végrehajtásáról van szó, az egyes telkek elszigetelten felmerülő szabályozási esetei pedig a törvényben körvonalazott nagyobb szabályozásnak bizonyára nem minősíthetők. A terjedékek beváltása az 1870. évi X. t.-czikk alkotása előtt is a községet terhelte. Ha a törvény itt
