Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1901. évi működéséről - I. Szabályozás
— 9 — 3. a Károly-, illetve Sütő-utcza 12 öles legyen; 4. az ujvilág-utcza a 489. hrzi sz. telektől kezdve a Gerlóczy- utczáig 8 ölre bővíttessék; 5. a Vármegye-utcza a megyeház oldalán 6 ölre szélesbittessék; 6. az Ujvilág-utcza és a Károly-körut között a 456 és 458. hrszi sz. telkeken át a Vármegye-utcza folytatásakópen 6 öles utcza nyitandó; 7. a Sarkantyus-utcza 10 métere szélesbitendő; 8. az ágostai ev. magyar-német egyházközség temploma a számára kijelölt mintegy 500 D-ölnyi területen hossztengelyével a Király-utcza tengelyének irányában nyerje újabb elhelyezését; 9. a Kristóf-tér szintén némi változás alá esnék és 9 öl széles volna. A székes-főváros eme tervét részünkről elfogadtuk, azzal az észrevétellel, hogy a Wesselényi-utcza folytatásában az Ujvilág-utcza és Károly- körut között tervezett 6 öles utczát feleslegesnek tartjuk, de a döntést e részben, ha a tetemes kisajátítási költséggel megbarátkozik, magára a fővárosra bíztuk. í A kerepesi-uti köztemetőben számos parczella a megszabott temetkezési cyklus lejártával felszabadulván, felszínre hozta e temető újabb, rendezésének kérdését. A fővárost e kérdés megoldásánál az az eszme vezérli, hogy a temető mai kiterjedésében állandóan fenmaradjon disz-sirkertnek. Éhez képest tervbe vett uj beosztásánál — úgy látszik — különösen az a szempont döntött, hogy az a jövedelmi forrás, melyet a kerepesi-uti köztemető a székes-íőváros háztartásában eddig is képviselt, jövőre még ki- adóbbá váljék. Ki is van mutatva, hogy 450.000 korona befektetési költség ellenében 30 évi temetkezési cyklus idejére kerek 40 millió korona bevétel lenne várható. Műszaki osztályunk ezen a terven csak annyiban proponált változtatást, hogy felölelt a rendezés keretébe egy uj eszmét, mely szerint az Orczy-ut és az Arena-ut a temető felett építendő viaduct segélyevei kapcsolatba jutnának és ilyképen a balparton egy természetes újabb körút létesülne, mely éjszakon a Dráva-utcza, délen pedig a Védgát-utcza vonalában jutna a Dunával érintkezésbe. Fináncialis tekintetben a viaduct eszméjét összhangba hozta műszaki osztályunk a jövedelmezőségre irányuló törekvéssel. Kerülne ugyanis a viaduct mintegy 2,500.000 koronába, a benne elhelyezhető sírboltok és sírhelyek értékesítéséből pedig mintegy 3,000.000 korona bevételre lehetne számítani. A temető belső berendezését a viaduct különben nem alterálná, jelentéktelen részletektől eltekintve. Úgy találtuk, hogy mielőtt a székes-főváros és a műszaki osztály tervei közelebbi vizsgálat tárgyát képezhetnék, tisztába kell jönni azzal az elvi kérdéssel, vájjon a kerepesi-uti köztemető örök időkre fentartassók-e, ha igen, minő jellegben és terjedelemben? Fel kellett vetni e kérdést, mert a kerepesi-uti köztemető keletkezésének megfejtése minden esetre abban a körülményben van, hogy ez a terület annak idején a lakott városon kívül és ettől elég távol volt; míg azonban akkor czéljára minden tekintetben alkalmas lehetett, addig ma már a gyökeresen megváltozott viszonyok következtében egészen az ellenkező eset áll fenn. A város örvendetes fejlődésével a temető környéke beépített és lakott területté vált, melynek további fejlődését azonban a 2 A Kerepesi-ut köztemető uj beosztása.
