Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1901. évi működéséről - I. Szabályozás
8 — Az országház utcza és a fortuna-köz. A várhegy keleti oldala A központi városház környéke A pénzügyminiszteri palota helyéül az I. her. Szent-Háromság-tór, Pázmány-ntcza, iskola-tér, fortuna-köz és az országház-utcza által határolt tömb fogadtatván el, megbízásból a szükséges kisajátításokat végrehajtottuk úgy, hogy az építkezés a múlt őszön kezdetét vehette. Tekintettel ezen uj helyzetre, az országház-utcza szabályozási vonalát akként módosítottuk, hogy az előbbeni sokszoros törések kiküszöbölésével csupán három kisebb törése legyen és ilyképen az utcza 6*5-öl szélességet nyerjen. A fortuna- köz 2 ölről 6 ölre lesz kiszélesítendő. Azon a területen, mely a főherczeg Albrecht-út, Disz-tér, Tárnok- utcza s a halászbástya által van határolva, szükségesnek találtuk revízió alá venni úgy az építési módot, mint részben magát a szabályozást is. Az építési mód tekintetében számolni kellett azzal az uj helyzettel, mely bekövetkezett az által, hogy a várhegy keleti oldalán tervezett sétány a volt Ferencz József-kaputól a Jezsuita-lépcsőig felhagyatott. Mig ugyanis előbb az Albrecht-utra átnyúló várbeli telkek kelet felőli építési vonalát a bástya- sétány vonala önként megszabta, az adott helyzetben tényleg nincs oly irányadó vonal, melyhez az építkezéssel rendszeresen alkalmazkodni lehetne. Nehogy tehát ezen a szembeszökően exponált oldalon a szépészeti érdekek feláldozásával fogazott homlokzatvonal és dísztelen tűzfalak keletkezhessenek, megállapítottuk azt a vonalat, amelyen a Disz-téri és Tárnok-utczai telkek az Albrecht-ut felé zárt sorban beépítendők lesznek és pedig úgy, hogy a főpárkány a Disz-tér, illetve a Tárnok-utcza szintjéhez viszonyítva 21 mtrnyire legyen. A megállapított épitési vonal és az Albrecht-ut közti terület mai rendeltetéséhez képest ezentúl is élőkért gyanánt képzendő ki és használandó, annál inkább, mert a nagy niveau-külömbség miatt beépítésre az úgy is teljesen alkalmatlan. A szabályozást illetőleg abban állapodtunk meg, hogy a Jézsuita- lópcső délnyugoti oldalán elterülő 2541. hrszi sz. telek, mely már külömben tulajdonunkban van, továbbá a (2535 — 2537) hrzi sz. Mandl-fóle telekből közpark képeztessék, egyrészt szépészeti szempontból, másrészt azon okból is, mert a Jezsuita-lépcsőnek erre felé jövőre is ablakai lesznek. Habár továbbá magánórtesülóseink szerint nincs egyhamar kilátás arra, hogy a Mátyás-templom déli homlokzatával szemben a primási palota megépüljön és ezért a rendezésnél ezt a tényezőt, mint teljesen bizonytalant, többé nem is lehet számításba venni, mindamellett nem véltük egészen feladni azt a czélt, hogy a Mátyás-templomnak dél felől valami egyházi hivatal képezze a szomszédságát. E czélra bizonyos területet jelöltünk ki és a székes-főváros közönségének figyelmébe és felkarolásába ajánlottuk azt az eszmét, hogy miután a várbeli kegyursági plébániának jelenleg amúgy sincs épülete, szerezze meg számára az említett területet, mi által kettős czól volna elérhető. A volt Károly-laktanyát a székes-főváros központi városház czóljára a kincstártól megvevón, a környéknek ezen uj tényezőhöz alkalmazkodó szabályozására egyelőre legalább a tervet megállapítani kívánta. Terve lényegesebb vonásaiban a következőkre irányult: 1. a volt Károlyiak tan ja telke, mint egységes tömb, megmaradjon ; 2. a Gerlóczy (volt Rostély-) utcza a városház tömbjéből 12 ölre ki- szólesittessók;
