Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1901. évi működéséről - Bevezetés
3 szerű rendezése, az Andrássy-ut és a nagykörút létesítése stb. adták meg, melyekkel a fejlődés csaknem minden egyéb jelentősebb mozzanata közelebbről, vagy távolabbról oly összefüggésben van, mint okozat az okkal. Általában nem tagadható az sem, hogy amit e tanács tett, vagy alkotott, az a fővárosnak csak javára volt és rendeltetéséhez képest a város községi erejét nem bénítja meg, sót inkább fokozza, mint ezt tények igazolják. A hangulat tehát, melyet az intézmény ellen az önkormányzat érdekei nevében koronként szítanak, szinte érthetetlennek látszik, annyival inkább, mert alig tehető fel oly tévedés, mely elérhető czélt látna abban, hogy az ország kormányzata lemondjon a főváros fejlődésére való befolyásnak az önkormányzat irányában eszményileg választékos ama módjáról is, melyet a fővárosi közmnnkák tanácsa intézménye képvisel. Ilyen tévedés, ha támadna is, nem tarthatná magát azon okok helyreigazító erejével szemben, melyek önként folynak a fővárosnak az országban elfoglalt különleges helyzetéből. Hozzá, mint az ország politikai, gazdasági és culturalis központjához nemcsak a város és polgárainak érdekei, hanem az egész nemzet nagy czéljai fűződnek. Csak mióta az utóbbiak országos gondozásban részesülnek, kapott a város fejlődése erős szárnyakra. Amint azonban nagyságát és virágzását nem egyedül a saját erejének, hanem és főleg az ország czóltudatos, tervszerű és minden irányban nyilvánuló felkarolásának köszönheti, ennek megfelelően tőle nem csupán a község, mint sokkal inkább az egész ország anyagi és szellemi erejének visszatükrőzését várjuk. S hogy a missiót, mely állami életünkben reá hárul, mindenkoron betölthesse, az ország áldozatkész támogatását épp úgy nem fogja soha sem nélkülözhetni, mint ahogy ezt a többi európai fővárosoknál tapasztalhatjuk. Megvan ennek a magyarázata is abban, hogy a haza fogalmában Budapest nem semleges helynév, nem izolált város a többiek mintájára, hanem góczpont, azzal az egyetemes rendeltetéssel, hogy az ország minden tapalatnyi földjét és a nemzet minden tagját magához fűzze és ebben a kapcsolatban tartsa. Az érem másik lapja viszont azt mutatja, hogy a székes-fővárost nem egyedül a falain belül megtelepedett polgárság, hanem ezóvel vetélkedő szeretettel az egész nemzet közvetlenül is magáénak vallja., mint azt az orgánumot, melyben a magyar állameszme plasztikus kidomborodását látja.
