Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1900. évi működéséről - XIII. Vegyesek
75 Figyelembe véve tehát, hogy az útadó csak abban az esetben szolgálhat a székesfőváros az 1890. évi I. törvényczikk 155. §-ában körülirt tartozásának kiegyenlítésére, ha az a d0 évi adómentességet élvező házaknál a mentesség második 15 évi szakában is azon adóösszeg után számíttat tik, mely az általános adótörvények élteimében az illető házra kivetendő volna, a fővárosi tanács s a közigazgatási bizottság ellenkező értelmű határozataiban annál kevésbé nyugodhattunk meg, mert hogy a dO évi adókedvezményt élvező házaknál a mentesség első felében az útadó a bérjövedelem 22%-a után, a mentesség második leiében pedig 10% után vettessék ki, ez önmagában annál tarthatatlanabb visszásság volna, minthogy a rendkívüli adózási kedvezményt biztositó összes törvényeinkben azt a ezélzatot találjuk, hogy a kedvezmény az idő folyamán nem nőhet, hanem szüksógkóp csökkenie kell. Felfogásunkat a székesfővárosi m. kir. adófelügyelőség is megerősítvén, a m. kir. közigazgatási bírósághoz lordul tűnk, az alsótok u határozatok megváltoztatását és nevezetesen annak a kimondását kérve, hogy a 30 évre terjedő adózási kedvezményt élvező házaknál az útadó a kedvezményes időszak második felében is az eszményi állami házbéradó után vetendő ki. A várt döntő határozatnak még nem vagyunk birtokában.
