Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1900. évi működéséről - VIII. Csatornázás
VIII. Csatornázás. Az általános csatornázási munkálatok keretében befejezést nyert az elmúlt évben a III. sz. magas fekvésű főgyűjtőnek az előző évben megkezdett III. és IV. szakaszának kiépítése. így ez a főgyűjtő csatorna jelenleg készen áll a Dunába való bitorlásától egész a kerepesi temető I. sz. főkapujáig; a gyűjtő folytatása iránt a tárgyalások még mindig folyamatban vannak. Habár a székesfőváros még mindig nem mutatta be a főgyűjtőkkel kapcsolatosan kiépítendő mellékgyűjtők hálózatát, mely hivatva volna egyrészt a meglevő csatornahálózatot az épített főgyűjtő hálózattal szerves összeköttetésbe hozni, másrészt pedig az újonnan épülő utczai csatorna hálózat kisebb területre kiterjedő részének levezető erét képezné, mégis az elmúlt év folyamán e téren is haladás tapasztalható, a mennyiben a külső Erzsébetvárosi, továbbá a Vámház-köruti és Muzeum-köruti mellékgyűjtők terve elkészült és tárgyalásra került. A külső Erzsébetvárosi mellékgyűjtő terve végre is hajtatott az elmúlt év folyamán. A mellékgyűjtő, mely két szakaszból áll, a Wesse- lényi-utczában épült és pedig az első szakasz 554,0 méter hosszban a Rózsa-utczáig 2* 16/1 *44 méter szelvénynyel; a második szakasz 2400 mtr hosszban a Wesselényi-utcza folytatólagos részében és a Rottenbiller- utczában egészen a Dob-utczáig 165/1 *10 méter szelvénynyel. A mellék gyűjtő a körúti főgyűjtőbe Ívvel torkol és első szakaszából 1 : 1000, második szakaszában pedig 1:800 eséssel bir. Egyidejűleg megkezdték az elmúlt évben a mellékgyűjtőkkel kapcsolatos utczai csatornahálózatnak átépítését is. A Wesselényi-utczai mellékgyűjtő kiépítése óta megszűntek a külső Erzsébetvárosban nagyobb záporesők alkalmával rendesen mutatkozó bajok: pincze és utcza elárasztások is. A csatornázás rovata alatt meg kell még emlékeznünk a székesfőváros által elénk terjesztett ama tervről, mely szerint az orbánhegyi vizek a Lágymányos felé volnának terelendők. Ezzel szemben szükségesnek láttuk a következő szempontokat érvényesíteni. Az 1875-diki nagy felhőszakadás alkalmából, hasonló szerencsétlenségek megelőzése végett az az elvi megállapodás jött létre, hogy az Ördögárkot, hova az Orbánhegy, Mártonhegy és Istenhegy vizei is folynak, ez utóbbiak elterelésével tehermentesíteni kell, annyival inkább, mert a le-
