Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1899. évi működéséről - VI. Vizmű

— 68 — hesse. Ugyancsak szem előtt tartotta a javaslat a medenczók magassági elhelyezésénél azt az elvet, hogy a csővezetékben 2,0 atm. minimális túlnyo­más mellett a maximális túlnyomás 8—11 légkörnél nagyobb ne legyen. Meghagyta a javaslat a felső-józsefhegyi vizmedenczét, mely az új­laki vizmedenczéből közvetlenül kapja vizét, sőt a Csatárka dűlő oldalában egy újabb direct ellátású medenczét is tervezett. Áttérve a tervezet részletes ismertetésére, annak értelmében a) A Lujza malom előtti újlaki szivattyútelep illetve a józsefhegyi alsó medenczéből lenne ellátandó: 1. Óbuda, Újlak, Krisztinaváros, Viziváros és Tabán, vagyis a —f-30 0 m. magasság alatt levő terület. Minthogy ennek a területnek a csőhálózata közvetiti a Krisztinavárosi II. sz. medencze vizét is, azt a tervezet szerint 70.000 köbméter vizszállitásra kell kibővíteni (10.000 m! direct nyomatnék fel a felső Józsefhegyre és a Csatárkára)e végből a javaslat a Margit- hidig egy újabb 800 mm.-es cső fektetését tervezi, mely a Dunaparton 650, 550, 375 mm. átmérőjű csövekkel az Apród-utczáig folytattatnék, másrészt a Margit-hidtól a krisztinavárosi közvetítő teleppel egy 725 mm. vízcsővel köttetnék össze. Az újlaki telepen jelenleg meglevő géperő épen elégséges 70.000 nU vízszállítására, azért csupán egy 20.000 m3 szállítá­sára képes tartalékról kellene gondoskodni. b) A krisztinavárosi szivattyúállomás, illetőleg a II. sz. vizmedencze utján lenne ellátandó: 2. A Vár, felső Tabán és felső Krisztinaváros a szervita-gunyhó mel­lett levő -[-107 m. magasságban fekvő medenczéből -f-30 0 és —f-80'0 m. magasságok között. Napi vízszükséglet 15275 m3, ennek megfelel 182 lóerő. A medenczéhez vezető két régi cső helyett egy 350 mm.-es és egy 325 mm.-es, az elosztó csőhálózatban a jelenlegi két drb. 250 mm.-es cső helyett egy 425 mm.-es és egy 4 50 mm.-es cső lesz fektetendő. 3. A Kis-Svábhegy, Alsó-Kutvölgy és Lipótmezőnek egy ellátási zó­nába egyesített területei a lipótmezei régi -f-150 0 m. magas és a Kis- Svábhegyen és a Budakeszi-uton —[-162*0 m, illetve -f-145'0 m. magasság­ban építendő két uj medenczéből +60*0 m.-től -j-150 0 m. magasságig. A napi 6725 m3 vízszállítására 165 lóerő szükséges. A kissvábhegyi medencze 700 m:!, a budakeszi úti 300 m3 űrtartalommal terveztetett. A nyomó és elosztó csövek megmaradnak csupán a kissvábhegyi medenczéhez kell a meglevőből elágazólag egy uj 300 mm.-es nyomócső. c) Az utóbb említett budakeszi úti medenczéből egy vele összeköt­tetésben levő átemelő telep utján: 4. A Szép Juhásznéi medencze jelenlegi ellátási területe. Az át­emelő telepen egy 60 lóerős szivattyú és annak hajtására szükséges elek­tromotor állítandó fel. 5. A felső Sashegy és Gellérthegy területe egy a Sashegyen -f-155*0 m. magasságban építendő medenczéből. A 8755 m3 napi vízszükséglet szál­lítására 300 lóerejü gép szükséges. A gépháztól a Cserhalmay nyaralóig két 300 mm.-es cső, onnét a vizmedenczéhez egy 325 mm.-es a fogyasz­tókhoz pedig egy 300 mm -es terveztetett. A medenczéből, melynek űrtar­talma 2000 m8, egy 275 mm-es és egy 175 mm.-es cső ágaznék ki. 6. Az Alsó Farkasvölgy és Magas-ut dűlő vidéke két uj -(-225*0 m.

Next

/
Oldalképek
Tartalom