Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1899. évi működéséről - I. Szabályozás
17 — Az üllői-ut szabályozása A IX kér. Alsó-Bikarét dűlőben a szabályozás módosítása A X kér. népliget ki- terjesztése. A központi szegényház elhelyezése sem mutatkoznék méltányos áron biztosíthatónak, ez esetben az elejtésbe bele fogunk nyugodni. Az üllői-ut szélessége eddig a belső szakaszon 20 ölben, a külső szakaszon pedig csak 18 ölben volt megállapítva. Tekintettel az ut nagy forgalmára, készségesen elfogadtuk a középitési bizottság javaslatát, hogy az ut szélessége külső részében is 20 öl legyen. így az ut rendezése az egész vonalon azonos szelvénybeosztással lesz eszközölhető, ami a közforgalomnak feltétlenül előnyére fog válni. A sertésközvágóhid építése szükségessé tette, hogy a soroksári-ut és a sertésközvágóhid-consumvásár telepe között a 9601. és 9602. hrzi sz. telkeken keresztül egy 10 öl széles ut vétessék az általános szabályozási tervbe. Ennek ellenében a 9605. hrzi sz. telken tervezve volt 8 öles utcza, mint szükségtelen, töröltetett. Ugyanez a sors érte azokat az utczá- kat, melyek a szóban forgó vágóhíd és vásártelep telkein tervezve voltak. A székes-főváros azon szándékához, hogy a X. kér. Üllői-uti népliget a kőbányai útig kiterjesztessék, elvileg készségesen hozzájárultunk. Ami pedig a szándék kivitelének azt a módozatát illeti, hogy a kőbányai-ut és a népliget között egy 44 öl mélységű tömb, melyet a népligettől 6 öles utcza választana el, beépítés czéljára tartassék fenn olyképen, hogy az említett 6 öles utcza és a kőbányai ut között két 8 öles utcza maradjon, e tekintetben méltányoltuk ugyan, hogy a beépítésre fentartandó tömbbe egy részben már beépített magántelek is esnék, melyet ki kellene sajátítani, méltányoltunk továbbá, hogy ezen értékes építési terület fentartását a főváros pénzügyi érdeke is kívánja; mindamellett ezt az érdeket lehetőleg összeegyeztetni óhajtottuk azzal a másik érdekkel, hogy a liget főleg szépészeti szempontból legalább egy darabon közvetlenül érintkezzék a kőbányai úttal, melynek vonalán sem tér, sem park, de még square sincsen; ugyanezért törekedve arra is, hogy a ligetbe már közvetlenül a kőbányai útról be lehessen jutni, akként kívántuk a népliget kiterjesztését eszközölni, hogy a beépítésre kijelölt tömbnek körülbelül a közepén s mintegy 100 öltiyi szélességben a liget közvetlenül a kőbányai úttal jöjjön érintkezésbe. E tekintetben a középitési bizottság javaslatára később az a megállapodás jött létre, hogy a kőbányai ut mentén ez a 44 öl mélységű terület kihasittassék ugyan, de rendeltetése későbbi elhatározásnak maradjon fentartva, addig pedig begyepesittessók. A Simor-utczára szükségesnek láttuk kimondani, hogy azt a liget területén is közút gyanánt kell fenntartani, mert közvetlen folytatását képezi a fertő utczának. Ellenben a ligethez csatolandó területen tervezett utczák önként érthetőleg elesnek. E czélra a mérnöki hivatal két telket szemelt ki. az egyik a kere- pesi-ut éjszaki oldalán a Róna és angol utczák közölt, a másik a Drasche- féle téglagyáron túl a Jászberényi utón fekszik. Tekintve, hogy az előbbi a szóban forgó czélra igen drága volna, a középitési bizottságnak azt a javaslatát fogadtuk el, hogy a központi szegényház a X. kér. Jászberényi utón ajánlott városi telken nyerjen elhelyezést. Egyúttal figyelmébe ajánlottuk a fővárosnak a telep csatornázását és vízvezetékkel való ellátását, mert bár különösen a csatornázás megoldása e mélyen fekvő telken jelentékeny nehézségbe ütközik, arról ily nagy telepnél, hol több mint 2000 ember fog elhelyezést találni, múlhatatlanul 3
