Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1899. évi működéséről - I. Szabályozás
14 — A IV. kér. reáltanoda- utc/a meg- hoss?abitása Az V. kér. Csanády-tér Tér a VI Hungária-ut és a Lehel- utcza találkozásánál. A VI kér. angya föidi tébolyda telkének szabályozása. Dr. Kavratil Imre és Dr. Bőke Gyula egyetemi tanárok hozzánk intézett beadványukban a reáltanoda-utczát a muzeum-körutig kérték meghosszabbítani. Kétségtelen, hogy a szóban levő utcza meghosszabbítása igen kívánatos, mert így az Irányi (volt kalap) utczával kapcsolatosan oly közlekedési ér létesülne, mely a muzeum-körutat és környékét a Kossuth La- jos-utczával és az eskü-uttal párhuzamosan újabb összeköttetésbe hozná a Ferencz József rakparttal. Tekintve mégis, hogy az eszme megvalósítása a Schmied-IJnger-fele ház kisajátítását teszi szükségessé, amire nincs fedezetünk, mert a fővárosi pénzalap egyéb fontosabb és sürgősebb feladatokra most egészen le van kötve, kénytelenek voltunk a beadványt a székes- fővárosnak átengedni a végből, hogy azt szintén megfontolni és elhatározás alá venni szíveskedjék. Átengedtük egyúttal műszaki osztályunknak a kért utcza meghosszabbításra készített terv,ét is, azzal a kijelentéssel, hogy amennyiben a székes-főváros a szabályozást az általános szabályozási tervbe felvenni óhajtaná, ez ellen részünkről észrevétel nem forogna fenn. A főváros a Csanády-tér kérdésével foglalkozva, azt kérte, hogy járuljunk hozzá vagy a kisajátítási költségek viseléséhez, vagy pedig a tér elejtéséhez. Az előbbi kívánságot nem teljesíthettük, mert a fővárosi pénzalapból e czélra fedezetet nem jelölhettünk ki. Ami pedig a tér elejtését illeti, már elvi szempontból lényeges aggályaink voltak, hogy a jelen és a jövő szükségleteinek figyelembe vételével kellő megfontolás után tervbe vett szabályozások a végrehajtás stádiumában a kisajátítási költségek pillanatnyi hatása alatt elejtessenek. Ez az eljárás a város fejlődésének bizonyára fel nem áldozható nagy érdekeit tenné koczkára, megingatná a szabályozási terv komolyságába vetett hitet és bizalmat, és előreláthatólag késői megbánást vonna maga után. Ezért különös tekintettel arra, hogy a kiterjedésében már amúgy is jelentékenyen redukált térre szükség van, a tér felhagyását mellőznünk kellett. Az általános szabályozási tervbe felvett ezen térnek az 1751 17. sz. telekkel összeeső részét a főváros elejteni kívánta, mivel a telektulajdonosokkal tulmagas követelésük miatt a kisajátítás iránt barátságos egyezség nem jött létre. Tekintve, hogy ez az ok már elvi szempontból nem fogadható el, mert igy az általános szabályozási terv halomra dőlne, pedig annak következetes végrehajtásához feltétlenül ragaszkodni kell; tekintve továbbá, hogy a középitési bizottság érvelése, mintha a térre, tervezett alakjában különösebb fontosságot helyezni nem lehetne, nem fogadható el, mivel két főközlekedési ér találkozásában a térre egész terjedelmében közszükségleti és szépészeti szempontból annál nagyobb szükség van, mivel a közelben az arena-ut és Lehel-utcza találkozásában tervezve volt tér a katonai építkezések érdekében amúgy is elejtetett, ezeknél fogva a vonatkozó szabályozási terv változatlan fentartásához ragaszkodtunk. A telek szabályozása ugyan már megvan oldva, de mivel e szerint a tébolyda telepén két utcza fog keresztül vonulni, t. i. a gömb-utcza és szegedi utcza, ezek sorsáról kellett még gondoskodni, még pedig összhangban az intézet érdekeivel. Éhez képest megállapittatott, hogy a telep beépített részéhez közelebb eső gömb-utcza, mig a telek jelenlegi czéljára fog használtatni, csak a tulajdonos kincstár, vagy jogutódja kívánságára lesz megnyitható; ellenben a szegedi ut megnyitása attól függetlenül a
