Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1898. évi működéséről - XV. Vegyesek
89 A lefolyt évben a székes-fővárosi tanács bemutatta a részletes kiviteli terveket és pedig két alternativ megoldásban. Mindkét alternativa megoldás megegyezik a Vámháztér Irányi-utcza közötti szakaszra nézve, a mennyiben mindkettőben a felső emeletes rakpart támfala a Csepel- rakpart felső támfalanák direct folytatásaként a házsorral párhuzamosan halad a dnnaparti főgyűjtőn kivül annak közvetlen szomszédságában, míg az alsó lépcsős rakodópart megmarad jelenlegi állapotában egész az Irányi- utczáig. Ilyen elrendezés mellett a felsőrakpart némileg megszükül, de szabályosabb csaknem egyenlő széles alakot vesz fel; az alsó rakodópart pedig lényegesen szélesebb lesz és czéljának inkább megfelelhet. Az Irányi-utcza és Petőfi-tér közötti második, szakaszon az I. sz. alternativa szerint az alsó lépcsős rakpart szintén merőleges támfallal pótolandó és a két lépcső területének hozzáadásával kiszélesített alsó rakpart 3% emelkedéssel vitetnék mindkét oldalról a hídfő felé, illetőleg a hídfő alatt tervezett +7 66 m. magas síkra, hogy onnét ismét kétfelé ágazva az út 1*7% emelkedéssel pedig a Petőfi-tórre jusson. Ez a megoldás szükségessé tenné az Eskitóri-hid fölötti részben a hídtól a Petőfi- tér éjszaki határának irányáig egy támfal emelését, mely az alső rakpartot a feljárótól elválasztja. A második megoldás szerint az alsó rakpart vízszintes síkja a lépcsős rész meghagyása mellett az Irányi utczától felfelé 7-0 m. szélességben építtetnék ki akként, hogy a felső rakpartnak az Irányi-utczánál —(—9*0 m. magas támfala a feljáró magasságához alkalmazkodva folytatólag kiépíttetnék a Petőfi-tér éj szaki határának irányáig és egyrészt az alsó rakodó part határoló falát, másrészt a feljáró támfalát képezni. E megoldás mellett a hídfő környékén az alsó rakpartról a felső rakpartra irányuló forgalom közvetítésére csak egy ut szolgálna, az t. i. amely a Petőfi-tér éjszaki oldala irányában kanyarodik fel 3%-es emelkedéssel és egyrészt a Petőfi-tórre másrészt a hídfő előtti -j-7'GO m. magas síkra, illetőleg ezen át az Irányi- utcza-felé vezet. A bemutatott két megoldás körül az I. számú megoldás sokkal előnyösebbnek mutatkozik először szépészeti szempontból az eskütéri hid tengelyére vonatkozólag érvényre jutó symmetriánál fogva, másodszor a forgalom lebonyolítása szempontjából, mert nemcsak hogy mindkét oldalról könnyen hozzáférhetővé teszi az alsó rakodó partot, hanem lehetővé teszi annak 12 méterre való kiszélesítését is, mig a Il-ik alternativa szerint a 7.0 m. széles alsó rakodó parton kellene közlekedni a mindkét irányba haladó kocsiknak, végre előnyösebb azért is, mert lehetővé teszi az alsó rakpartnak rakodó partként való kihasználását nagyobb szélességénél és kedvezőbb hozzáférhetőségénél fogva. Mindezen előnyöknél fogva mi is a közópitési bizottság által javasolt I. sz. megoldás kiviteléhez járultunk, bár költségei -Oo.OOO írttal haladják meg a II. sz. terv költségeit.
