Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1898. évi működéséről - IV. Állami előlegek
46 részére. Ez idő szerint tehát a nagykörutat illetőleg még 3,435.026 frtnyi állami előleggel tartozunk. A Kossuth Lajos-utcza kiszélesítéséről az 1S93. évi XIV. t. ez. úgy intézkedik, hogy a költségek fele részben a fővárosi közmunkák tanácsa kezelése alatt álló fővárosi pénzalapból, fele részben pedig a székes- főváros által viselendők. A magas kormány kebelében e törvény alkotását megelőzően folytatott tárgyalások során a szándék ellenében azt az észrevételt érvényesítettük, hogy a fővárosi pénzalap nincs abban a vagyoni helyzetben, mely a neki szánt eme teher elviselésére képessé tenné. De megnyugtatást nyertünk abban a szóbeli nyilatkozatban, hogy a magyar kormány az alapot megfelelően dotálni fogja. — Kaptunk is a Kossuth Lajos-utcza kiszélesítésére 1894-ben 800.000 irtot, előleg czimén ugyan, de ezt úgy értelmeztük, hogy nem visszafizetendő, hanem csupán elszámolandó előlegről van szó. Ebben az értelemben felirattal is éltünk a m. kormányhoz, melyben a fővárosi pénzalap feladataira utalva kértük, hogy az alap e teherrel meg ne bénittassék. A nagymóltóságú ministerelnök úr erre unatkozó válasziratában, melyet 1897. jan. 27-ről 27-ről 23405. sz. a. alelnökünkhöz intézett, egyebek között azt mondja: Tudomására hozom egyúttal Xagyméltóságodnak, hogy a kormány a Hatvani-utcza kiszélesítésére annak idején adott 800000 frtnyi össszeget úgy korábban mint ma is tényleg olyan állami előlegnek tekintette és tekinti, mely a fővárosi pénzalapból feltétlenül visszatérítendő lesz, s a közmunkák tanácsa kebelében helyt foglalni látszó az a felfogás, mintha ezen összeg megtérítésére az emlitett alap nem volna kötelezhető: a törvényhozás és kormány intentionak teljes félreértéséből keletkezhetett. Az 1893. XIV. t.-cz. 3. §-ának végpontja határozottan rendeli ugyanis, hogy a Hatvani-utcza szabályozási czóljaira megváltandó terjedékek, valamint egyéb kisajátítások költségei fele részben a főv. közmunkák tanácsa kezelése alatt álló fővárosi pénzalapból, fele részben pedig a fő- és székváros közönsége által fedezendők; ez az eszme a törvényjavaslat indokolásában is kifejezést nyert és ennek megfelelőleg lön az erre a czélra szolgáló 800000 frtnyi összeg állami előleg alakjában a főv. közm tanácsának utalványozva abból az indokból, mert a sürgősen foganatosítandó munkálatokkal szemben, a főv. pénzalap a szükséges készpénzösszeggel annak idején nem rendelkezett. Minden kételyen felül áll. hogy a törvényhozásnak nem lehetett az az intentiója, hogy a Hatvani-utcza kiszélesítésével járó költségek fele részét az állam viselje és igy ezekkel szemben a kormány sem érezheti magát jogosítottnak, hogy a főv. pénzalapnak adott 800000 frt előleg megtérítéséről lemondjon és illetőleg, hogy a kiszélesítéssel járó költségek tele részének viselését az államkincstár terhére elvállalja. Meg kell különben jegyeznem, hogy egyéb indok sem forog fenn arra nézve, hogy a főv. pénzalap eme költségek viselése alól felmentessék, mert amennyiben a Dunaszabályozás által nyert és az 1870. X. t.-cz. 7. §-a alapján a főv. pénzalap tulajdonát képező telkek becsértóke a legújabb
