Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1897. évi működéséről - I. Szabályozás
8 i A VII. kerületi Jósika-utcza kiszélesítése. A VII kér. Akáczfa- utcza kiszélesítése. A VII kér. Törökördülö, a X. kér. Ligettelki- dülö. Fehér- úti-dülö, Felsö-rákosi rétek-dülö és a Téglagyár dűlő nyűgöt részének sza bályozása. Tekintettel a két ügy között fennálló kapcsolatra, jelentést tettünk a kereskedelemügyi minister úrnak az alagút szorgalmazásáról, és kértük, hogy bennünket a pályaudvar kitolása és átalakítása kérdésében tájékoztatni méltóztassék. A minister úrtól azt az értesítést vettük, hogy a nyugoti pályaudvar áthelyezése, a budapesti pályaudvarok rendezésének és az összekötő vonalok átalakításának bonyolult és vasúti, valamint város rendezési szempontokból egyaránt nagy fontosságú kérdésével oly szorosan össze függ, hogy mindaddig, mig az egész kérdést felölelő általános tervezet legalább főbb vonásaiban nincs megállapítva, — a nyugoti pályaudvar áthelyezéséről sem lehet tervet készíteni, vagy ezen terv keretébe való jelentősebb átalakításokat megállapítani. Kijelentette egyszersmind a kereskedelmi minister úr, bogy a végleges terv megállapításánál a közúti közlekedés érdekei megfelelő kielégítést fognak nyerni; addig azonban a pályaudvar által elválasztott két városrész között, a melyek jelenleg is bárom egymástól nem nagy távolságra fekvő összeköttetéssel bírnak, a szóban forgó uj alagútnak aránytalan pénzáldozattal járó létesítése czélt tévesztett volna. Erről a székes-fővárost tájékozásul értesítettük. Ezen utczának a Rottenbiller- és Rózsa-utczák közti része az általános szabályozási tervbe 5 öl szélességgel volt felvéve. Az érdekelt telek- tulajdonosok kérelmére a szóban levő utczaszakasznak 8 ölre való kiszélesítését határoztuk el azon az alapon, hogy az érdekeltek a szükséges területet ingyen bocsátják a hatóság rendelkezésére. Az Akáczfa-utcza szélessége általában véve 8 öl, kivéve a Dohány- . és Dob-utczák közti szakaszt, melynek szélessége 470, illetve 5-50 öl között van. Tekintettel arra, hogy az Akáczfa-utcza a Nagymező-utcza és a Kerepesi-ut között igen élénk forgalmat közvetít, tekintve továbbá, hogy a VII. kerületi Vásárcsarnok egyik homlokzata is ide szolgál, — a székes- fővárossal egyetórtőleg elhatároztuk, hogy a megjelölt utczaszakasz építkezések és telekrendezések alkalmával esetről esetre 8 ölre szélesittessók ki. A műszaki osztályunk által ide vonatkozólag készített tervben mindenekelőtt az az eszme érvényesül, hogy a ligettelki dűlő egy nagy erdő létesítésére használtassék fel. Városrendezési szempontból az eszmének kiváló fontossága van és felkarolására kedvező alkalmat nyújt az a körülmény, hogy a szóban forgó szabályozási terv által felölelt terület egy igen . nagy része és ebben a ligettelki dűlő is a székes-főváros tulajdonát képezi, 1 mely felett szabadon rendelkezhetik. Ami ezen új városerdőt illeti, ezt nézetünk szerint főleg két tényező teszi égetően szükségessé. Az egyik az, hogy a főváros népessége, mint örömmel tapasztalható, rohamosan szaporodik; a másik az, hogy a Városliget még az uj Népligettel karöltve sem elégítheti ki a jelenlegi igényeket sem és pedig annál kevósbbé, mert környéke, mondhatni, már egészen be van építve s maga a Városliget előbbi jellegét annyira elvesztette, hogy nincs egyéb hátra, mint azt egészen városi parkká alakítani és ilyenül kezelni. Ide irányul egyébiránt az a terv is, melyet a Városligetnek az országos kiállítás után szükségessé vált rendezésére nézve a székes-főváros előterjesztésére mi is elfogadtunk. A közönségnek tehát nagy számottevő része a Városligetből kiszorul és jövőre mindjobban ki fog szorulni. Számolva emellett azzal a körül-
