Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1898. évi működéséről - I. Szabályozás
10 1 I A IV. ker. Királyi Pál- utcza, Szerb- utcza és bás tya-utcza szabályozásának módosítása. Az V. ker. Újépület szabályozása. székes-főváros előterjesztése szerint az képezné indokát, hogy a tudományegyetem épülete a térre 7 mtres risalittal létesült; ámde ezen risalit a a nyilvános közlekedés számára a tér sziliében nyitva lesz és ekképpen a járdát fogja pótolni, nincs tehát fontos ok arra, hogy amit ezen risalit a térből elvon, az a másik oldalon tervezett kiszélesítéssel pótoltassék. Az adott körülménynek között ez a kiszólesitós czóltalan is volna; a kecskeméti- ntcza szélessége ugyanis csak 10 öl, a megelőző közlekedési vonalnak, melyet az Egyetem-tér és az Egyetem-utcza együttesen képeznek, 12 ölre való kiszélesitéso tehát különben sem vezethetne a szem előtt lebegni látszó törekvés megvalósítására, mert egy és ugyanazon közlekedési vonal egyik szakaszát kibővítve a másik szakaszát jelen szélességében meghagyva, ebből a közlekedésre nem háramolhatnak oly előnyök, melyek a kiszélesítéssel járó igen tetemes áldozatokat indokolhatnák. Ezekhez képest nem járulhattunk az Egyetem-utczának 12 ölre indítványozott kiszélesítéséhez sem; ellenben tekintettel egyrészt az Egvetem-térre, másrészt a kecskeméti utczára, nem elleneztük, hogy az Egyetem-utczának 10 ölre való kis-élesítése az utcza keleti oldalán az általános szabályozási tervbe íelvóttessék; mindazonáltal a szabályozásnak ezen módosításába is csak úgy egyeztünk bele, ha a módosítással egyidejűleg jogérvényesen kimondatik, miszerint a szabályozás módosítása a jelenlegi épületeket semmikép sem bolygathatja, azok szabad használatát és esetleges átalakítását nem akadályozhatja s hogy tehát csak esetről-esetre akkor lesz végrehajtható, ha a mostani épületek lebontatván, a telkek egészen újból való beépítés alá jutnak. A székes- főváros eliez hozzá is járult, egyúttal pedig indítványba hozta a gr. Károlyi-utcza kiszélesítését 0 ölre, úgy, hogy ez is csak uj építkezések alkalmával legyen kereszkülviendő. Elvi észrevételünk ez utóbbi szabályozás ellen nem volt ugyan, de végleges határozat előtt a pontos terv bemutatását kívántuk. A székes főváros középitési bizottságának kezdeményezése folytán elfogadtuk, hogy a Királyi Pál-utcza a nyugati oldalán 6-60 ölre szélesittessék ki, esetről-esetre építkezések alkalmával. Czélja e műveletnek az, hogv a párhuzamos kecskeméti-utcza nagy forgalma megosztva részben a Királyi Pál-utczán találhassa lebonyolítását. Ugyanezen alkalommal határozatra emeltük a székes-főváros azon előterjesztését is, hogy a kecskeméti-utcza, Egyetem-tér és Királyi Pál-utcza közt fekvő 367. lírzi. sz. telek a szerb- utcza kitorkolásának szabaddá tétele végett megfelelő lemetszést szenvedjen s a szerb-utcza vonala a 260 és 261. hrzi. sz telkek menténAUegyen- fittessék. Ellenben nem járulhattunk a bástva-utCza zöldfa- és Királyi Pál- utczák közti szakaszának megpendített kiszélesítéséhez, mert az utcza csupán egyik szakaszának kibővítésével a közlekedés alig nyerne valamit; belőle csak az érdekelt birtokosok meríthetnék azt az előnyt, hogy telkeiken háromemeletes házakat építhetnének. Kijelentettük tehát, hogy a kiszélesítésről .elvileg csak úgy Ehetne szó, ha az illető telektulajdonosok köteleznék magukat, a szükséges területet ingyen adni. Az újépület tömbjének a symmetria alapul vételével készült s az 1897. évről adott jelentésünkben ismertetett szabályozási tervét, abban a variatióban, melyben azt megállapítottuk, a székes-főváros is elfogadta, de bizonyos kívánságokat fűzött hozzá, melyek czólzata az alábbiakból derül ki:
